A kolumbiai kormányzat és a vele szemben álló, Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) nevű gerillaszervezet bejelentette: csütörtöktől felfüggesztik az egymás ellen irányuló támadó műveleteket, így életbe lép az eredeti tervek szerint augusztus 3-tól érvényes kétoldalú tűzszüneti egyezmény, pontot téve a dél-amerikai országban öt évtizede húzúdó belháborús konfliktus végére.
Az ELN központi parancsnoksága helyi idő szerint kedden közleményben szólította fel egységeit, hogy július 6-tól fejezzenek be minden támadást, ideértve a hírszerző tevékenységet is, míg a kormányzat részéről Iván Velásquez védelmi miniszter közölte: rendeletben utasítják a hadsereget a katonai műveletek felfüggesztésére.
Az ENSZ egyik júniusi jelentése szerint 2022-ben 214 ezer belső menekültet regisztráltak a dél-amerikai országban a belső harcok nyomán.
A felhívás ellenére az ELN egyes csoportjai jelezték: minden körülmények között megvédik magukat a hadsereg és más fegyveres csoportok támadásaival szemben a jövőben is. Az ELN-nak mintegy négy-hatezer fegyverese van, akik főként az ország nyugati, tengerparti Choco régiójában, továbbá az ecuadori és a venezuelai határ közelében tevékenykednek. Júniusban hat ELN-harcossal végzett a hadsereg Arauco tartományban.
A Gustavo Petro vezette baloldali kormány és az ELN vezetése június 6-án egyezett ki egy augusztus 3-tól érvényes, egyelőre hat hónapra szóló tűzszüneti egyezményről, a fegyvernyugvás meghosszabbítható lesz. A kormány az átfogó és végleges megoldást célzó kétoldalú béketárgyalások befejezését 2025-re várja, a következő találkozóra - Caracas és Mexikóváros után - augusztus 14-én újból Venezuelában kerül sor.
Az ELN 2017-ben jelentős területekkel gyarapodott, miután 2016-ban az addig legnagyobb lázadószervezetként nyilvántartott Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) békemegállapodást írt alá a kormánnyal, és egységei kivonultak az érintett térségekből.
(MTI)
A Beneš-dekrétumok vitatását kriminalizáló törvény ellen. 
