5p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Miközben a harctéren szerencsére “csak” áttételesen csapnak össze az európai országok Oroszországgal, addig a diplomáciában már kitört a háború. Különösen a balti államok keményítettek be, így ma már egyiküknek sincs nagykövete Moszkvában. De ki fog így füleseket szerezni az oroszlán barlangjában?

Proxy háború zajlik-e Ukrajnában Oroszország és a Nyugat, ezen belül az EU- és a NATO-tagállamok között? Ez volt az egyik fő kérdés, amire külpolitikai szakértők választ kerestek lapcsoportunk Klasszis Klubjában múlt héten.

Mint elhangzott, Ukrajna jelentős katonai támogatást kap a nyugati országoktól, és ez nemcsak egyre komolyabb fegyver- és lőszerszállítmányokban merül ki, hanem egyéb technikai támogatást is jelent. Az amerikai haderő például az orosz célpontok koordinátáinak meghatározásában is segíti az ukrán rakétacsapásokat, hogy biztosítsa azok pontosságát és maximális hatékonyságát.

„Nyíltan, reguláris haderővel” ugyanakkor „csak” Oroszország és Ukrajna harcol, azaz a nyugati hadieszközöket ukrán katonák használják. Ukrán oldalon létezik ugyan egy több mint 20 ezer fős nemzetközi légió, de az „valami proxy, nem reguláris haderő”, mondta például Rácz András Oroszország-szakértő.

Diplomáciai háború

Míg a hadszíntéren tehát továbbra sincs közvetlen összecsapás az európai államok és Moszkva között, addig a diplomáciában már kitört a háború: különösen a balti államok keveredtek komoly adok-kapokba Oroszországgal.

Az idei év elején Észtország 21 orosz diplomatát utasított ki annak érdekében, hogy „paritást” érjen el a diplomáciai képviseletek között – azaz ugyanakkora legyen a tallinni Orosz Nagykövetség létszáma, mint a moszkvai Észt Nagykövetségé. Az Orosz Nagykövetség mérete nyolc diplomatára és 15 adminisztratív feladatot ellátó személyre csökkent a szankció után.

A Kreml válaszul kiutasította Észtország oroszországi nagykövetét, Margus Laidrét. Ő az első nagykövet, akit Moszkva kvázi kidobott az Ukrajna elleni katonai invázió kezdete, tavaly február 24-e óta.

Az Észt Nagykövetség épülete Moszkvában 2023. január 23-án. A nagykövetségnél a harcok sújtotta Donbászban élő gyerekek fotóiból rendeztek kiállítást. Fotó:  EPA/MAXIM SHIPENKOV
Az Észt Nagykövetség épülete Moszkvában 2023. január 23-án. A nagykövetségnél a harcok sújtotta Donbászban élő gyerekek fotóiból rendeztek kiállítást. Fotó: EPA/MAXIM SHIPENKOV

Természetesen Tallinn nem maradt adós az újabb válasszal: távozásra kényszerítette az orosz nagykövetet, Vlagyimir Lipajevet.

Múlt héten pedig újabb diplomatát küldött el az országból, Alexander Szavinov tanácsos személyében. Őt az orosz inváziót igazolni hivatott propaganda terjesztésével és az észt társadalom megosztására tett kísérlettel vádolta meg.

A diplomáciai képviseletek kölcsönös megnyirbálása már tavaly, közvetlenül a háború kitörése után elkezdődött: előbb Észtország – követve Lettország és Litvánia példáját – utasított ki orosz diplomatákat az invázió ellen tiltakozva, válaszul Oroszország bezáratta a szentpétervári és a pszkovi észt konzulátusokat.

„Szerintem a nemzeti érdekeinket szolgálja, hogy korlátozzuk Oroszország operációs képességét” – indokolta Urmas Reinsalu észt külügyminiszter a kiutasításokat a Politico hírportálnak nemrég. – „Észtország célja a kapcsolatok befagyasztása különböző módokon.”

Hasonlóan látja a helyzetet a többi balti állam is: Lettország például Észtországgal szolidaritást vállalva hazarendelte moszkvai nagykövetét, Litvánia pedig ugyanezt tette még tavaly, tiltakozásul a bucsai mészárlás miatt, amelyet helyszíni vizsgálatok szerint orosz egységek követtek el.  

Hírszerzés és befolyásolás

Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy megéri-e beáldozni egy nagykövetet, hiszen egy tapasztalt politikus nagyon sok hasznos információt gyűjthet Moszkvában, ami különösen fontos lehet a jelenlegi háborús helyzetben.

Ezt is szem előtt tartva a nagy nyugati országok – Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság – óvatosabban járnak el, mint a balti államok. Egyrészt a helyükön hagyják az oroszországi nagyköveteiket, így azok továbbra is „leadhatják a drótot”, azaz informálhatják kormányaikat az ottani helyzetről (még ha persze az orosz nagykövetek is ugyanezt teszik Európában). Másrészt – ugyanebből a megfontolásból – nem utasítanak ki további orosz diplomatákat, mivel az a saját oroszországi képviseletük csökkenését is maga után vonná.

„Ha távolabbról nézzük a dolgokat, most azt látjuk, hogy egyik balti köztársaságnak sincs nagykövete Moszkvában – miközben azt állítjuk, hogy orosz szakértők vagyunk” – hívta fel a figyelmet a veszélyre nemrég Észtország volt oroszországi nagykövete.

„A nagykövetségek hírszerzési platformok. Ha az oroszok diplomaták kiutasításával vágnak vissza a nyugati országoknak, akkor egyúttal megnehezítik azok oroszországi információgyűjtését” – mondta ezzel egybehangzóan Tony Ingesson, a svédországi Lund Egyetem politológusa a brüsszeli lapnak. 

Emellett van még egy érv a maradás mellett: a befolyásolás. Magyarul, a moszkvai nagykövetek a kulisszák mögött megpróbálhatnak hatni az orosz tisztviselőkre annak érdekében, hogy a Kreml kevésbé agresszív politikát folytasson Ukrajnával szemben.

Bár ez a hozzáállás – tesszük hozzá – akár naivnak is tűnhet az elmúlt több mint egy évet tekintve, hosszabb távon a párbeszéd valószínűleg járhatóbb és mindenki számára előnyösebb út a teljes elszigetelésnél.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ez a harc lehet a végső a vergődő Nissannál?
Privátbankár.hu | 2025. május 15. 11:22
A Nissan új vezérigazgatója ugyan brutális átalakítási tervvel próbálja megmenteni a súlyos válságban lévő autógyártót, ám szakértők szerint a kísérlet kétesélyes.
Makro / Külgazdaság Felébredtek a britek
Privátbankár.hu | 2025. május 15. 10:06
A brit gazdaság a vártnál kissé gyorsabban növekedett 2025 első negyedévében azt követően, hogy 2024 második felében nem sok életjelet mutatott. Szakértők szerint nem tart sokáig a lelkesedés.
Makro / Külgazdaság Brüsszel megszorongathatja Trumpot
Privátbankár.hu | 2025. május 15. 09:09
Amióta Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke kirobbantotta vámháborúját, azt találgatják a szakértők, mely ágazatok bukhatják a legnagyobbat rajtuk. Amerikának van egy gyenge pontja.
Makro / Külgazdaság Hiába az eredeti terv: Trump és Putyin egyelőre nem áll kézen fogva a fotósok elé
Privátbankár.hu | 2025. május 15. 08:31
Vlagyimir Putyin kihagyja az Oroszország és Ukrajna közti tűzszüneti tárgyalásokat, amivel egyben Donald Trump amerikai elnök is elvesztette az esélyt, hogy találkozzon vele. 
Makro / Külgazdaság Új intézkedésre készül Putyin
Privátbankár.hu | 2025. május 15. 07:07
Orosz sajtóértesülések szerint a moszkvai kormány arra készül, hogy visszahozza a szovjet idők egyik jellegzetes intézkedését, az import korlátozását, ami persze nem lehet ugyanolyan, mint régen.
Makro / Külgazdaság Fordulat az építőiparban? Megmagyarázzuk a számokat!
Privátbankár.hu | 2025. május 14. 18:56
Bár éves szinten még visszaesés látható, havi alapon már bővült az építőipar teljesítménye – óvatos kilábalás jelei mutatkoznak az ágazatban.
Makro / Külgazdaság Donald Trump megkötötte az évszázad üzletét
Privátbankár.hu | 2025. május 14. 17:41
Katar megállapodást írt alá a Boeing amerikai repülőgépgyártó vállalattal utasszállítók beszerzésére a Qatar Airways légitársaság számára Donald Trump amerikai elnök szerdai látogatása során.
Makro / Külgazdaság Hullámvasútra ült az ipar márciusban
Privátbankár.hu | 2025. május 14. 08:45
Megjelent az ipari adatok második becslése.
Makro / Külgazdaság Nem hozott jó hírt a KSH, itt vannak a számok
Privátbankár.hu | 2025. május 14. 08:30
Megjelentek az építőipar márciusi számai.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor újabb furcsa döntést hozhat
Privátbankár.hu | 2025. május 14. 08:10
Még az év elején került szóba az egyik Kormányinfón, hogy az Egyesült Államok – és Argentína – példáját követve Magyarország is kiléphet-e az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Ahogy akkor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter felvetette ennek lehetőségét, úgy most Rétvári Bence államtitkár sem cáfolta meg ennek gondolatát. A lapunk által megkérdezett egészségügyi szakértők szerint Magyarország nagy hibát követne el, ha ezt meglépné.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG