5p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Miközben a harctéren szerencsére “csak” áttételesen csapnak össze az európai országok Oroszországgal, addig a diplomáciában már kitört a háború. Különösen a balti államok keményítettek be, így ma már egyiküknek sincs nagykövete Moszkvában. De ki fog így füleseket szerezni az oroszlán barlangjában?

Proxy háború zajlik-e Ukrajnában Oroszország és a Nyugat, ezen belül az EU- és a NATO-tagállamok között? Ez volt az egyik fő kérdés, amire külpolitikai szakértők választ kerestek lapcsoportunk Klasszis Klubjában múlt héten.

Mint elhangzott, Ukrajna jelentős katonai támogatást kap a nyugati országoktól, és ez nemcsak egyre komolyabb fegyver- és lőszerszállítmányokban merül ki, hanem egyéb technikai támogatást is jelent. Az amerikai haderő például az orosz célpontok koordinátáinak meghatározásában is segíti az ukrán rakétacsapásokat, hogy biztosítsa azok pontosságát és maximális hatékonyságát.

„Nyíltan, reguláris haderővel” ugyanakkor „csak” Oroszország és Ukrajna harcol, azaz a nyugati hadieszközöket ukrán katonák használják. Ukrán oldalon létezik ugyan egy több mint 20 ezer fős nemzetközi légió, de az „valami proxy, nem reguláris haderő”, mondta például Rácz András Oroszország-szakértő.

Diplomáciai háború

Míg a hadszíntéren tehát továbbra sincs közvetlen összecsapás az európai államok és Moszkva között, addig a diplomáciában már kitört a háború: különösen a balti államok keveredtek komoly adok-kapokba Oroszországgal.

Az idei év elején Észtország 21 orosz diplomatát utasított ki annak érdekében, hogy „paritást” érjen el a diplomáciai képviseletek között – azaz ugyanakkora legyen a tallinni Orosz Nagykövetség létszáma, mint a moszkvai Észt Nagykövetségé. Az Orosz Nagykövetség mérete nyolc diplomatára és 15 adminisztratív feladatot ellátó személyre csökkent a szankció után.

A Kreml válaszul kiutasította Észtország oroszországi nagykövetét, Margus Laidrét. Ő az első nagykövet, akit Moszkva kvázi kidobott az Ukrajna elleni katonai invázió kezdete, tavaly február 24-e óta.

Az Észt Nagykövetség épülete Moszkvában 2023. január 23-án. A nagykövetségnél a harcok sújtotta Donbászban élő gyerekek fotóiból rendeztek kiállítást. Fotó:  EPA/MAXIM SHIPENKOV
Az Észt Nagykövetség épülete Moszkvában 2023. január 23-án. A nagykövetségnél a harcok sújtotta Donbászban élő gyerekek fotóiból rendeztek kiállítást. Fotó: EPA/MAXIM SHIPENKOV

Természetesen Tallinn nem maradt adós az újabb válasszal: távozásra kényszerítette az orosz nagykövetet, Vlagyimir Lipajevet.

Múlt héten pedig újabb diplomatát küldött el az országból, Alexander Szavinov tanácsos személyében. Őt az orosz inváziót igazolni hivatott propaganda terjesztésével és az észt társadalom megosztására tett kísérlettel vádolta meg.

A diplomáciai képviseletek kölcsönös megnyirbálása már tavaly, közvetlenül a háború kitörése után elkezdődött: előbb Észtország – követve Lettország és Litvánia példáját – utasított ki orosz diplomatákat az invázió ellen tiltakozva, válaszul Oroszország bezáratta a szentpétervári és a pszkovi észt konzulátusokat.

„Szerintem a nemzeti érdekeinket szolgálja, hogy korlátozzuk Oroszország operációs képességét” – indokolta Urmas Reinsalu észt külügyminiszter a kiutasításokat a Politico hírportálnak nemrég. – „Észtország célja a kapcsolatok befagyasztása különböző módokon.”

Hasonlóan látja a helyzetet a többi balti állam is: Lettország például Észtországgal szolidaritást vállalva hazarendelte moszkvai nagykövetét, Litvánia pedig ugyanezt tette még tavaly, tiltakozásul a bucsai mészárlás miatt, amelyet helyszíni vizsgálatok szerint orosz egységek követtek el.  

Hírszerzés és befolyásolás

Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy megéri-e beáldozni egy nagykövetet, hiszen egy tapasztalt politikus nagyon sok hasznos információt gyűjthet Moszkvában, ami különösen fontos lehet a jelenlegi háborús helyzetben.

Ezt is szem előtt tartva a nagy nyugati országok – Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság – óvatosabban járnak el, mint a balti államok. Egyrészt a helyükön hagyják az oroszországi nagyköveteiket, így azok továbbra is „leadhatják a drótot”, azaz informálhatják kormányaikat az ottani helyzetről (még ha persze az orosz nagykövetek is ugyanezt teszik Európában). Másrészt – ugyanebből a megfontolásból – nem utasítanak ki további orosz diplomatákat, mivel az a saját oroszországi képviseletük csökkenését is maga után vonná.

„Ha távolabbról nézzük a dolgokat, most azt látjuk, hogy egyik balti köztársaságnak sincs nagykövete Moszkvában – miközben azt állítjuk, hogy orosz szakértők vagyunk” – hívta fel a figyelmet a veszélyre nemrég Észtország volt oroszországi nagykövete.

„A nagykövetségek hírszerzési platformok. Ha az oroszok diplomaták kiutasításával vágnak vissza a nyugati országoknak, akkor egyúttal megnehezítik azok oroszországi információgyűjtését” – mondta ezzel egybehangzóan Tony Ingesson, a svédországi Lund Egyetem politológusa a brüsszeli lapnak. 

Emellett van még egy érv a maradás mellett: a befolyásolás. Magyarul, a moszkvai nagykövetek a kulisszák mögött megpróbálhatnak hatni az orosz tisztviselőkre annak érdekében, hogy a Kreml kevésbé agresszív politikát folytasson Ukrajnával szemben.

Bár ez a hozzáállás – tesszük hozzá – akár naivnak is tűnhet az elmúlt több mint egy évet tekintve, hosszabb távon a párbeszéd valószínűleg járhatóbb és mindenki számára előnyösebb út a teljes elszigetelésnél.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Trump újabb fenyegetése a magyar gazdaságnak is baj
Király Béla | 2025. július 11. 13:13
A napokban azzal fenyegetett az amerikai elnök, hogy amely államok túl jó viszonyt ápolnak a BRICS-országokkal, azok további vámokra számíthatnak. Ez újabb jele a blokkosodásnak, ami ellentmond Orbán Viktor gazdasági semlegességének.
Makro / Külgazdaság A franciák is azt élik át, mint mi, de azért van egy nagy különbség
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 12:22
Ott is nőtt az infláció júniusban, de az így is csak 1 százalék, szemben a mi 4,6-os rátánkkal.
Makro / Külgazdaság Jól jártak Putyinék
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 11:51
Csökkent az olajexportjuk, az árak emelkedése miatt mégis nőttek a bevételeik.
Makro / Külgazdaság Mi történhetett a britekkel?
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 11:32
Váratlanul csökkent az angol, skót és walesi gazdaság együttes teljesítménye májusban.
Makro / Külgazdaság Végre a románok nézik a mi hátunkat
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 10:07
Bár nálunk is már két hónapja újra emelkedik az infláció, a románoknál több mint 1 százalékponttal nagyobb a pénzromlás.
Makro / Külgazdaság Folytatódhat a hazai üzemanyagárak emelkedése
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 09:34
Ám amennyiben a kutak lekövetik a nagykereskedelmi árak változását, akkor szombattól csak a gázolajért kellhet többet fizetni.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor most a közalkalmazottaknak kedvezne
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 08:52
A kormányfő a Kossuth Rádióban azt mondta, dolgoznak azon, hogy az állami alkalmazottak számára is tudjanak segítséget nyújtani.
Makro / Külgazdaság Nagy bejelentést tettek a kínaiak
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 08:23
13,8 százalékkal nőtt az autóeladás júniusban.
Makro / Külgazdaság Trump 35 százalékos vámot vet ki a kanadai termékekre
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 07:14
Augusztus 1-jétől. A többiekre „csak” 15-20 százalékosat?
Makro / Külgazdaság Jó hír jött Amerikából
Privátbankár.hu | 2025. július 10. 17:16
A munkaerőpiacot érinti.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG