Idén áprilisban a Covid-19 járvány nyomán előállt súlyos recesszió miatt a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és a világ húsz legfejlettebb országából álló G20-ak csoportja támogatásáról biztosította a legszegényebb országok adósságtörlesztésének befagyasztásáról szóló kezdeményezést (DSSI) és a fennálló tartozások csökkentéséről szóló tárgyalásokat. A világ 73 legszegényebb országából eddig 42 kérte az adósságfizetés befagyasztását, ez önmagában 5,3 milliárd dollárnyi összeget érint. A kormányhitelezőket tömörítő Párizsi Klub korábban szintén felajánlotta a segítségnyújtást.
Beintenek a magánhitelezők
De a DSSI csupán a kétoldalú állami hitelekre vonatkozik. Márpedig az afrikai DSSI-programban résztvevő országok adósságfizetéseinek 61 százaléka idén magánhitelezők és kötvénytulajdonosok felé áramlik, illetve olyan multilaterális hitelezőkhöz, mint a Világbank. Ráadásul a G20-ak eredeti ígéretei ellenére a DSSI-hez csatlakozó több országot leminősítettek a globális rating cégek.
Afrika országainak adósságszolgálata csupán az idén 44 milliárd dollárt tesz ki. A magánhitelezők azonban elutasítják a nemzetközi szervezetek azon kérését, hogy kezeljék egy csoportban az afrikai országok adósságkérdését. Márpedig az afrikai országoktól a hitelezők csillagászati magasságú kamatokat várnak el, így az ilyen elhúzódó viták közben több ország államcsődbe csúszhat.
A Szaharától délre fekvő 49 állam több mint felénél az utóbbi években nyaktörő ütemben növekedett az eladósodás, és ennek szintje 2018-ban először haladta meg a GDP 50 százalékát. Ez európai mértékkel nézve nem tűnik veszélyesnek, de Afrikában a kamatterhek jóval magasabbak. Az ottani kormányoknak ugyanis több ok miatt is 5-16 százalékos kamatokat kell fizetniük a 10 éves államkötvényeikre. Az elmúlt öt évben megduplázódtak a kamatkiadási terheik, és átlagosan már az állami kiadások 12,5 százalékára szöktek fel.
Kína bűnbakká válik
Az év elejéig több afrikai ország is komoly gazdasági növekedést mutatott föl. De most külső segítség nélkül többük gazdasági összeomlással szembesül. Ez bizony a külvilágot is érinti.
Kína számára a kibontakozó afrikai adósságválság a kontinens eddigi legnagyobb politikai kihívása. Pekingnek óvatosan kell megközelítenie a kérdést, mivel a nemzetközi szervezetekben az afrikai szavazatokra szüksége van. Kína elvileg csatlakozott a G20-ak DSSI-projektjéhez, de a gyakorlati hozzáállása meglehetősen átláthatatlan.
Márpedig a politikai kihívások csak növekednek. Afrika legnépesebb országában, a 206 milliós Nigériában mind a közösségi médiában, mind a képviselőházban nő az ellenérzés a kínai adósságokkal kapcsolatban. A nigériai politikusok már minden egyes kínai hitel alapos auditját követelik – ami elképesztő fejlemény a kínai-afrikai viszonyrendszerben.
Európa is megérezheti
Ha az adósságválság mélyül, ez az ellenérzés kiterjedhet az egész kontinensre – ahogyan ez korábban már meg is történt. A 2008-as globális válság idején bizony az afrikai ellenzéki pártok sorra kezdtek el vehemensen kampányolni Kína befolyása ellen.
Afrika népessége 1,35 milliárd fő, 19 éves átlagéletkorral. A tinédzserek kontinensén nehéz lesz megakadályozni a radikalizációt és a társadalmi feszültségek növekedését, ha ezeknek a fiataloknak nem lesznek gazdasági kilátásaik. Márpedig ennek Európa számára egy 2015-öt megszégyenítő migráns- és menekültválság is lehet a következménye.
Marco Rubio szerint sosem szedhet áthaladási díjat Irán.
