Venezuela azért tűnt eddig különlegességnek, mert vezetői egy olyan országot tesznek tönkre, amely a világ legnagyobb ismert olajkészletén csücsül. És még nem is arról van szó, hogy ellopják a pénzt, hanem olyan szamárságokat csinálnak, amely leállítja a gazdaság működését annyira, hogy már az olajkitermelés sem megy rendesen.
Hasonlóságok
Nos, Zimbabwe esetében jelentős hasonlóságok mutatkoznak, de azért van egy-két külön érdekesség is. A hasonlóság ott indul, hogy Zimbabwe is jól el van látva természeti kincsekkel: platina, arany, króm, vasérc bányászható nagy mennyiségben, és az ország bevételeinek jelentős részét ez adja. Az is hasonló, hogy már régóta egy rezsim uralkodik (Zimbabwe esetében Robert Mugabe, Venezuelában Hugo Chavez, majd annak halála óta Nicolas Maduro szélsőségesen baloldali és populista pártja).
A gazdaságpolitika lényege is azonos: van egy adott exportbevétel és egy adott költségvetési bevétel, amivel normális esetben nagyjából meg kéne egyezni az importnak illetve a költségvetési kiadásoknak, így meglenne az alapvető makrogazdasági egyensúly, stabil valutával, de ha éppen olyan kedvük van, használhatnák más ország valutáját is. Most is ezzel próbálkoznak, csakhogy minden egyensúlyt felrúgtak, így hiába próbálkoznak dollárral, euróval, fonttal és dél-afrikai randdal, ezek szép lassan mind eltűnnek az országból.
Máshol így működik
Ettől kezd a történet egyedi lenni. Az gyakran előfordul, hogy egy ország elereszti a költségvetési és a kereskedelmi hiányt: jön a pénznyomda, hiperinfláció, és a valuta drasztikus leértékelődése. Ez mindaddig tart, amíg a kormány be nem fejezi a feneketlen költekezést. Ha pedig sokáig nem szánja rá magát erre, többször is elértéktelenedik a valuta, bevezetnek egy újat, az is elértéktelenedik, is így tovább, a lakosság pedig szegényedik.
Nos, Zimbabwe urai még 2009-ben úgy gondolták, hogy a pengő sorsára jutott, immár semmit nem érő hazai valutát nem pótolják, nem vezetnek be újat, vagy nem vágnak le belőle 10-15 nullát. Inkább használják más, normális gazdaságú országok valutáit. Ez abban az esetben működhet csak, ha a gazdaságban egyensúly van, és akkora devizatartalékkal rendelkezik az ország (beleértve a vállalatokat, magánszemélyeket is), amelyik lefedi a gazdaság által igényelt normál pénzmennyiséget. Ekkor tudnak a cégek fizetni az importért, a magánszektor és az állam egyaránt ki tudja fizetni devizában a béreket stb. Van ilyen működő rendszer, nem is kell messzire menni: Koszovó és Montenegró így használja az eurót.
Az aranyrög tetején üldögélő koldus
De ha nincs meg az egyensúly és a megfelelő devizatartalék, akkor gyorsan eltűnnek ezek a valuták, hisz az ország nem nyomtathatja őket, és hitelt sem nyújt neki senki ilyen állapotban. Zimbabwe vezetői, köztük a jegybankelnök, most csodálkoznak, hogy eltűnik a dollár, hőbörögnek, hogy valaki kiviszi az országból. Rendeleteket hoznak, amely korlátozza az importot, bonyolítja, sőt megsápolja az utalásokat. Így aztán már a bányák üzemeltetéséhez szükséges gépek, alkatrészek behozatala is akadozik, a kitermelés visszaesik, az export csökken. Meg is van az ördögi kör, ami egy spirálban csökkenti le a gazdaságot akár 0-ig, ha nem változtatnak. Így lesz az országból az aranyrögön, pontosabban inkább platinarögön üldögélő koldus.
Monetenegró és Albánia is. 
