Ahogy arról már korábban írtunk, májusban 34,5 százalékkal bővült az építőipari termelés volumene, ami március után ismét markáns emelkedést jelent – áprilisban ugyanis csak 22,1 százalékkal bővült a szektor.
Az idei év első negyedévében összesen 2061 új lakást adtak át, ami 47 százalékos növekedést jelent éves szinten, az engedélyek száma pedig 89 százalékkal bővült, ezt közölte Horváth András, a Takarékbank elemzője a Privátbankár.hu-val. Ráadásul 1 millió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési formában az ingatlanfejlesztési kerekasztal adatai szerint, erre 10 éve nem volt példa, tette hozzá az elemző.
A bökkenő: nincs elég szakember
A Takarékbank a mostani eredmények alapján további emelkedést vár, ez különösen Budapesten lehet látványos, mivel a lakóingatlanokra és az irodákra is óriási a kereslet. Ráadásul a lakásépítés áfája 2019-ig 5 százalék marad, ami tovább pörgetheti az iparágat, így az idei évre átlagosan 22 százalékot meghaladó növekedést várnak. Hátráltató tényező ugyanakkor, hogy rendkívül nagy a munkaerőhiány, az idei első negyedévben 275,3 ezren dolgoztak az építőiparban, ami szezonális hatásokkal együtt alig 3500 fővel jelent többet, mint tavaly.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint bár az idei adatok kétségtelenül látványos növekedést mutatnak, a tényleges helyzet felemás. A K&H szerint idén akár 20 százalék feletti bővülés várható a szektorban, ám ez csak ahhoz lesz elég, hogy az ágazat a tavalyi 18,8 százalékos hanyatlását korrigálja. Ráadásul a kapacitáshiány is csúszásokat okozhat a munkálatokban, ami további hátráltató tényező lehet a szektornak.
Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója szerint az építési anyagok árának növekedése, valamint az építőipari díjemelkedések komoly nehézséget jelenthetnek a kisebb, illetve induló építőipari vállalatok számára. Ez a probléma várhatóan a beruházói oldalon is jelentkezik majd. Mindezen túl jelentős potenciál érzékelhető a lakásépítési szektorban is, melynek fejlődése ugyan valamivel elmarad az ipari létesítményekhez képest, ám a stabil pénzügyi háttérrel, illetve kivitelezővel rendelkező projektek határidőn és költségkereten belül készülnek majd el.
Az újra 5 százalék fölé emelkedett infláció miatt mégis érdemes lehet megtartani a pénzromlásnál mindig magasabb kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírt. 
