Az NGM közleményében azt írja, hogy az OKSZ „félrevezető módon vont párhuzamot a kiskereskedelmi forgalom márciusi mérséklődése és az árréscsökkentés bevezetése és annak hatásai között”.
Szerintük OKSZ állítása, miszerint a csökkenő árak csökkenő keresletet eredményeznek, egyaránt „szembe megy a józan ésszel és a közgazdaságtan alapvetéseivel”.
A valóság ezzel szemben az – írja az NGM – , hogy a kormány által bevezetett árréscsökkentés „érdemben hozzájárul a lakossági fogyasztás dinamikus bővüléséhez”.
A minisztérium szerint az OKSZ közleménye is elismeri, hogy az árréscsökkentés bevezetését követően „vásárlási hullám volt megfigyelhető”. Ugyanakkor ez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) márciusi adataiban még nem jelent meg.
AZ NGM szerint ennek alapvetően két oka van: egyrészt a húsvéthatás, másrészt a KSH módszertana.
A márciusi kiskereskedelmi adatokra jelentős hatással volt, hogy tavaly a húsvét március végére esett, míg idén április második felére. Ily módon a húsvéti nagybevásárlások hatása idén teljes egészében áprilisban érvényesült.
Másrészt kormány március 17-én vezette be az árréscsökkentést, míg a KSH árstatisztikákhoz kapcsolódó adatfelvétele minden hónap 20. napjáig tart, így az árak üzletekben tapasztalható azonnali csökkenése ellenére az intézkedés hatása csak részben jelentkezett a márciusi inflációs adatokban, véli a minisztérium.
A kiskereskedelmi forgalom adatainak értékelésekor pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a kiskereskedelmi volumenhatást a kiadások (a megvásárolt termékek értéke) és az árszint (az infláció mértéke) hányadosaként számítják ki, teszik hozzá.
Az NGM az online pénztárgépek adatai alapján az év eddigi legdinamikusabb növekedésére számít áprilisban, akár 5-6 százalék fölötti szinttel.
Ehhez jelentősen hozzájárul, hogy az árréscsökkentés eredményeként mára 905 termék átlagosan 19,3 százalékkal olcsóbban érhető el, hívják fel a figyelmet.
Szerintük mindez egyben azt is jelenti, hogy „teljesen spekulatív és minden alapot nélkülöző az OKSZ közleményének azon állítása, miszerint a csökkenő árak miatti keresletemelkedés átmeneti lenne, valamint, hogy a családok védelme érdekében tett kormányzati intézkedések elbizonytalanítanák a fogyasztókat”.
Végezetül kiemelik: a fenti módszertani kérdések miatt a márciusi és az áprilisi adatokat együtt kell kezelni. Ez alapján „továbbra is egyértelmű a kiskereskedelmi forgalom bővülése. (...) A kormány célja, hogy az árak letörésén és a fogyasztás bővülésén keresztül a gazdaság növekedése is újabb lendületet vegyen.”
Az OKSZ álláspontját ebben a cikkben mutattuk be:
A japán főtárgyaló nem szeretne nagyobb amerikai rizsbehozatalt. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
