Kínában ugyan nem nagyobb a tehetősek aránya, mint a fejlett országokban, sőt talán jóval kisebb, viszont miután az emberiség közel ötöde, 1,4 milliárd ember lakja az országot, az a kis arány is rengeteg embert jelent. Miután otthon valutakorlátozások vannak, ők boldogan viszik külföldre a pénzük, különösen Amerikába, ahol, ha vállalták, hogy fél millió dollárral vállalkozást indítanak, mindjárt le is telepedhetnek.
Elárasztották Amerikát
10 évvel ezelőtt még alig vettek részt kínaiak a programban, azóta viszont megváltozott a helyzet, és ma már az így érkező tőke 85 százalékát hozza az a pár ezer kínai, aki évente belevág az amerikai kalandba. Míg 2008-ban 100 millió, 2012-ben másfél milliárd, 2015 pedig már 3,5 milliárd dollárt hoztak a kínai vállalkozók. Ráadásul meglehetősen aktívak, és sok komoly projektbe vágtak bele, ami nem kis mértékben hozzájárul az amerikai gazdaság és foglalkoztatottság növeléséhez. A Bloomberg egy felmérésre hivatkozik, mely szerint eddig összesen 14 milliárd dollárt hoztak és 200 ezer munkahelyet teremtettek a kínai befektető-letelepedők.
Dugipénz
A kínai vállalkozóknak ráadásul nem is egyszerű kihozniuk a pénzt anyaországukból, mert ott még devizakorlátozások vannak életben, miszerint 50 ezer dollárt lehet évente átváltani is kivinni. Ezért a legkülönfélébb trükkökre van szükség, és egész tanácsadói iparág épült ki ennek kezelésére. Alapesetben azt javasolják, hogy vonjanak be megbízható barátokat, ismerősöket, akik számláin szétosztják a pénzt, Amerikában pedig nyissanak több számlát, így mindegyik barát egy másikra utal, ezzel megfelelve a kínai jogszabályoknak.
Sok pénz kevesebb vízum
Az amerikai letelepedési program EB-5 néven fut, és évtizedekkel ezelőtt indították, hogy külföldi befektetőket vonzzanak, akik munkahelyeket teremtenek. Az utóbbi időben azonban döntő részben kínaiak érkeznek, és a politika félni kezdett, hogy túlzottan uralni fogják az építőipart, ők finanszíroznak egyre több ingatlan beruházást, és így az iparág kiszolgáltatottá válik nekik. Erre az a javaslat született, hogy emeljék fel a félmilliós összeget 1,35 millióra, hisz félmilliója már sok kínainak van.
Kétségtelen, hogy a komoly projekteket jóval nagyobb összegekkel indítják, így az lehet a hatás, hogy a fejlesztések üteme alig esik vissza, viszont számszerűen kevesebben fognak érkezni. Mindenesetre azok a kínaiak, akik még a félmilliós összeggel terveznek, most gyorsan intézkednek, és még április 28 előtt beadják vízumkérelmüket, miután akkor jár le a jelenlegi program, és jó eséllyel már az emelt összeggel fog folytatódni.
Kínai szigor
Közben azonban a kínai hatóságok is fokozzák a valutakivitel ellenőrzését, például megpróbálnak utánanézni, ki hogyan használja fel a külföldön befektetett 50 ezer dollárját. Kína tavaly erős devizakiáramlással és a devizatartalékok csökkenésével küzdött, azonban a folyamat most megállt. Kérdés, hogy a hatalmas ország eljut-e majd odáig, hogy teljesen felszabadítsa a tőkepiacot. Mi 2001-ben elbírtuk a teljes devizaliberalizációt, valószínűleg ők is elbírják majd.
A dél-ukrajnai Herszon volt a célpont ezúttal. 
