A norvég és a svéd kormány hivatalos magyarázatot követel a dán kormánytól azután, hogy a tegnap hajnalban a dán közszolgálati rádió jelentette: a Dán Védelmi Hírszerző Szolgálat (FE) az amerikai elektronikai hírszerző szervvel (NSA) összefogva kémkedett többek között skandináv szomszédjai ellen. Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter leszögezte az SVT nemzeti közszolgálati televízióban: „Teljes körű felvilágosítást akarunk svéd állampolgárokról, vállalatokról és érdekeltségekről. Kíváncsian várjuk, hogy milyen választ ad a politikai Dánia”.
Botrányos árulás
Mindezen túl a svéd védelmi minisztérium hivatalosan is felvette a kapcsolatot francia és német társintézményeivel. A francia külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára, Clement Beaune súlyos fejleménynek nevezte az európai politikusok ellen folyó amerikai-dán közös kémhadjáratot, és további információkat követelt az ügy feltárásában. Ha a dán közszolgálati rádió információi megerősítésre kerülnek, akkor nem zárta ki, hogy Párizs levon bizonyos következtetéseket.
Thomas Wegener Friis, a University of Southern Denmark tanára hírszerzési szakértőként „botránynak” nevezte a történteket. Szerinte elképesztő, hogy Dánia feláldozza történelmi barátságát a skandináv államokkal csak azért, hogy együttműködhessen egyetlen amerikai intézménnyel, a NSA-el.
Az Echelon részeként
Az NSA a dán társszervvel együtt magas rangú svéd, norvég, francia és német politikusok esetében telefonhívásokhoz, szöveges üzenetekhez és chaten belüli üzenetváltásokhoz fért hozzá a tisztségviselők telefonjain, célzott lehallgatásokkal és az NSA által kifejlesztett Xkeyscore adatelemző szoftverrel.
A közös amerikai-dán lehallgató-állomás Koppenhágától délre, Amager szigetén található. Ez része az angolszász globális „Echelon” lehallgatórendszernek, amelynek állomásai vannak többek között az angliai Menwith Hill-ben, a bajor Bad Aiblingben, és Új-Zéland két fő szigetén: Tangimoa állomás az északi szigeten és Waihopai állomás a déli szigeten.
A második világháború derekán megszületett az Egyesült Királyság és az USA titkosszolgálatai között a BRUSA COMINT (communications intelligence) egyezmény, melyet 1943. május 17-én ratifikáltak. 1946-47-ben aztán kibővült a szövetség Kanada, Ausztrália és Új-Zéland hírszerző ügynökségeivel – és most a botrány kapcsán kiderült, hogy 1947-ben titokban Dánia is csatlakozott. Így jött létre az 1948-ban megkötött titkos UKUSA megállapodás, illetve szövetség, amelynek tartalma és hatálya napjainkban is érvényes.
A globális megfigyelés rendszere
Az UKUSA szövetség fő koordinátora az USA Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA). A szövetség alapító szervezetei: az angol GCHQ (Government Communications Head Quarters), a kanadai CSE (Communications Security Establishment), az ausztrál DSD (Defense Security Directorate), az Új-Zélandi GCSB (General Communications Security Bureau) – no és a dán FET (Forsvarets Efterretningstjeneste).
A közösen működtett, úgynevezett Echelon rendszer egyik ékes példája a mesterséges intelligencia nagy kiterjedésű használatának. Földi megfigyelő bázisok, hét tengeren működő kémhajók, tengeralattjárók és szigorúan titkos műholdak tucatjai „figyelik” 30 kilométerrel a fejünk felett az egész emberiség globális kommunikációs hálózatának forgalmát. A rendszer egy kifejlett lehallgató rendszer, mely támogatja a fordítást, beszédfelismerést és a pár szavas kereséseket. A megfigyelők betekintést nyernek a telefonbeszélgetésekbe, e-mailekbe és rádióadásokba.
Óriási központ Ausztrália szívében
Egy oknyomozó lap 2017-ben friss információkat közölt az ausztráliai Pine Gap bázis működéséről. Ezen a bázison, akárcsak az angol Menwith Hill-ben, amerikai tisztek dolgoznak együtt helyiekkel. A lap beszámolójából kiderül, hogy míg korábban Pine Gap főként a nemzeti érdekeket alátámasztó hírszerzéssel foglalkozott, addig mára főként az amerikai katonai és terrorellenes műveleteket támogatja azonnali bemérésekkel. Kulcsszerepet játszik azon dróntámadások koordinációjában Jementől Pakisztánig, ahol, bár több szélsőséges muszlim vezetőt sikerült likvidálni, de egyben több száz civilt is.
A Pine Gap bázis az egész világra kiterjedően végzi el emberek mobiltelefonjának geolokációját. A lehallgató-állomás elemzi a gyanúsított célszemély SIM kártyájának aktivitását, és a drón kilövi a személyt. Ha a keresett mobiltelefon aznap éppen egy másik személynél van, akkor ő kerül kilövésre. C'est la vie, az élet néha kegyetlen tud lenni.
Hullanak a civilek Trump színrelépése óta
Ezen aggodalmak csak felerősödtek Trump hivatalba lépése után, aki drámai mértékben lazította a dróntámadások szabályait, amelyek éppen a civilek életét voltak hivatottak védeni. Az Airwars csoport felmérése szerint Trump elnöksége alatt gyakorlatilag kétszeresére nőtt a civil áldozatok száma az Iszlám Állam elleni hadműveletekben.
Ausztráliában a politikusok idegesen figyelik az egyre feszültebb amerikai-kínai kapcsolatokat. Darwin, az észak-ausztrál város (és kiemelten fontos hadikikötő) csupán 5750 kilométerre fekszik Phenjantól, és 5900 kilométerre a dél-kínai Hainan szigetétől, amely távolságok egy interkontinentális ballisztikus rakéta hatótávolságán belül vannak.
Egy esetleges konfliktusba jó eséllyel sodródna be Ausztrália is - Pine Gap pedig a hadműveletek középpontjában találná magát. Másfél hete Peking éles hangon figyelmeztette Ausztráliát: ha katonailag beavatkozna egy esetleges tajvani viszályba, akkor Kína elsőként csapna le a kontinensnyi országra.
A kínaiak rendeznék az iráni kérdést. Azt állítják, nem fegyverzik fel Iránt. 
