Májusban az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene 12 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, míg az előző hónaphoz viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva 1,7 százalék volt a csökkenés a teljesítményben. Épületek főcsoportban 13,2 százalék volt a csökkenés, az egyéb építmények - infrastrukturális beruházások - esetében pedig 10 százalék-kal volt alacsonyabb a termelés. Az év eddig eltelt időszakában 8,8 százalék-kal alacsonyabb volt az ágazat teljesítménye, mint az előző év azonos időszakában.
Épületek építésére 181 milliárd forintért kötöttek új szerződést a hónapban, ami 49,5 százalék-os volumencsökkenést jelent éves alapon, a szerződésállomány pedig 1313 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 13,7 százalék-kal alacsonyabb állományt jelent az előző évhez képest. Egyéb építmények kategóriában éves alapon 12 százalék-os csökkenés után 144 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra a hónapban, az állomány pedig 1410 milliárd forint volt, ami 41 százalék-os éves megrendeléstömeg csökkenést jelent.
A drágulás az év elején még erőteljes volt az iparágban, elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt, 2023 első negyedévében 24,1 százalékkal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 4,8 százalékkal emelkedtek - értékelte a friss KSH-adatot Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője.
Mire lehet számítani?
Májusban folytatódott a fokozatos csökkenés az építőiparban, és a makrotényezők is abba az irányba mutatnak, hogy az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek nem fogják jellemezni az idei évet. A meglévő szerződésállományok alapján rövid és középtávon elegendő megrendelés látszik az építőiparban, viszont az új szerződéskötések csökkenő szintje és az iparági szereplők véleménye alapján is az idei év második felétől további lassulással lehet számolni.
A korábbi években kiugró dráguláson keresztülment és idén év elején további 10-15 százalékkal tovább emelkedő elsősorban anyag-, de szintén megemelkedett munkaerőköltségek, továbbá az ugrásszerűen megnövekedett finanszírozási kiadások, illetve a csökkenő magán- és állami kereslet mind a lassulás irányába mutatnak. Az építőipar termelésben már határozottan látszik az állami megrendelések, és az uniós források hiánya, miközben a magas kamatok miatt érdemben csökkent a lakásépítési engedélyek száma is.
Idén 8 százalék körüli visszaesés jöhet az iparágban, míg a jövő évi teljesítmény visszafogott pozitív korrekciót mutathat a rendelésállományokból fakadó jelentős bizonytalanság mellett, így a GDP megközelítőleg 5,5 százalékát kitevő iparág nehezék lehet a növekedésben rövidtávon. A kamatok normalizálódásával azonban jövőre stabilizálódhat, majd lassan, fokozatosan ismét élénkülhet a lakásépítési kedv. A foglalkoztatottak száma továbbra is kismértékben emelkedett az iparágban és 380 ezer fő fölé nőtt a legutóbbi adatok szerint, ami 8 százalék körüli munkaerőpiaci részarányt jelent a teljes hazai foglalkoztatottságból, ezzel látványosan felülmúlva a GDP-ből való részesedést, ami jelzi az iparági hatékonyságnövelésben rejlő további jelentős potenciált illetve az iparág szürkegazdasággal kapcsolatos kérdéseit.
A kereslettel van a probléma
Az MNB iparági felmérésre szerint az építőipari termelést leginkább gátló tényezővé az utóbbi hónapokban ismét az elégtelen kereslet vált, miközben a munkaerőhiány csökken, amire utoljára 2016 elején volt példa – a pandémia néhány hónapját leszámítva –. Iparági szereplők és kereskedők véleménye alapján a jelenleg kialakult árszintek már érezhetően fékezik a keresletet az egyéb makrotényezők mellett, így érzékelhető keresletcsökkenése kell felkészülnie az iparágnak a következő időszakban. A múlt évben a kivitelezési anyag és munkaerőköltségek piaci információk alapján nem ritkán újabb 25-30 százalék körüli mértékben növekedtek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva, amik értelemszerűen vezethetnek az új beruházások iránti kereslet csökkenéséhez.
Azonban az ellátási láncok helyreállásából és a kereslet csökkenéséből fakadóan néhány építési termékcsoport esetében már elindult egy mérsékelt árcsökkenés és a beruházók további kivárása alapján ez a korrekciós hatás több szegmensben is megjelenhet az év második felétől, ami segíthet a kereslet ismételt megtámasztásában. A továbbra is erőteljes támaszt jelentő ipari és logisztikai építkezéseknek is szerepe van a még érzékelhető keresletben, és épületek esetében a szerződésállományok szintje is magasan tartózkodik egyelőre, amiben azonban szerepe van a meglévő szerződések jelentős átárazásának is.
Keresleti oldalról a hitelkereslet további lassulása elkerülhetetlen a jelenlegi piaci kamatszintek mellett, a beruházások finanszírozása és megtérülése is jelentős részben kérdésessé válik, azonban az energetikai felújítások szegmense továbbra is húzóerőt képviselhet a kivitelezői piacon. Eközben a befektetői kereslet bár továbbra is élénk az ingatlanpiaci felmérések alapján, de a jelenlegi árszintekhez tartozó elérhető hozamokat összevetve az állampapírpiaci lehetőségekkel már egyre kevésbé nyújtanak vonzó alternatívát, így átmenetileg ez a keresleti szegmens is lassulhat.
Az Országgyűlés pontot tett az ügy végére, eldőlt szenteste napjának sorsa. 
