Negyvenszeres pénzből folytatná a véres leszámolást a diktátor

A fülöp-szigeteki törvényhozók magyarázatot várnak a kormány új javaslatával kapcsolatban, miszerint csaknem 4,400 százalékkal emelnék a rendőrség kábítószer-elhárítási osztályának költségvetését – írja a Reuters. A kritikák szerint a lépés ez növelheti az áldozatok számát Rodrigo Duterte kábítószer-ellenes háborújában.

A fülöp-szigeteki elnök meghatározó kampánya, a droghasználat elleni fellépés nemzetközi szinten aggodalmakat okoz, egyes hazai ellenzők pedig egyenesen a Nemzetközi Büntetőbíróság elé vinnék Dutertét. Az elnök megalapozottnak tartja kampányát, szerinte a kábítószer-fogyasztás tönkreteszi országát és első számú oka az egyre erősödő bűnözésnek.

A javaslat elutasítását csak erősíti a nemrégiben meghalt, 17 éves középiskolai diák esete. Kian Loyd delos Dantossal a kábítószer-elhárítás emberei végeztek, állításuk szerint  önvédelemből.  Családja szerint Kiannél nem volt fegyver és nem élt kábítószerrel.

4400%

A belügyminisztérium javaslata szerint jövő évtől 900 millió pesóra emelnék a büdzsét, ami több mint 4000 százalékos költségemelés az idei 20 millió pesóval szemben. Tavaly július óta több mint 3500 ember vesztette életét drogellenes műveletek során -  a rendőrség szerint ez idő alatt több mint 2000 kábítószerrel kapcsolatos gyilkosság történt az országban.

A kritikák szerint a hatóság fogyasztással és kereskedéssel gyanúsított személyeket is kivégzett ez idő alatt, a rendőrség szerint azonban csak azok ellen kellett ilyen mód fellépniük, akik erőszakosan ellenálltak. Ralph Recto szenátor fokozott ellenőrzést sürget az új javaslattal kapcsolatban. Hozzátette: mielőtt elkezdenénk ezt a kampányt pénzelni, tudniuk kell pontosan, miként tervezik a gyakorlatban megvalósítani. A szenátor felhívta a figyelmet arra is: a plusz pénzből a belső ellenőrzési ügyosztálynak is kapnia kellene, hogy segítsék megfékezni a rendőrségen belüli korrupciót.

A Duterte-módszer lényege Rodrigo Duterte korábban - nem tudjuk máshogy írni - elküldte a kurva anyjába Barack Obamát, később pedig az Európai Uniót is, miután arra kérték, ne tömeges gyilkosságokkal, hanem például rehabilitációval próbáljon úrrá lenni a kábítószerrel kapcsolatos problémákon. Duterte I. Ferenc pápának is hasonló üzenetet küldött. Az elnök tavaly került hatalomra, azóta pedig gyakorlatilag halomra gyilkoltatja a kábítószer kereskedők mellett a fogyasztókat is, ráadásul még csak igazából igazolni sem kell, hogy valakinek bármi köze van-e a drogokhoz vagy sem. Duerte emellett két éven belül meg akar szabadulni az összes amerikai katonától, és ezzel párhuzamosan nagy tempóban közeledni kezdett Oroszországhoz. Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek elnöke. Forrás: Wikimedia Commons

Az ellentmondás a drogok elleni harcban

A drogok elleni háború nagy veszélyekkel járhat. A hetvenes években Richard Nixon amerikai elnök hirdetett hasonló kampányt a kábítószerek megfékezésére (persze homályos hátterű, a nyílt utcán történő, utólag drogkereskedéssel indokolt mészárlás nélkül), ennek azonban nem várt eredményei lettek. Habár a drogkartellek és a dílerek felszámolása jelentősen visszavetheti a kínálatot, az ilyen megközelítés nem veszi figyelembe a kereskedelem alapjait, az kereslet-kínálat összefüggését.

A kínálat korlátozása – a kereslet  csökkentése nélkül – csupán a kábítószerek drágulásához vezet. Bár más termékeknél  ez visszatartó erő, a kábítószer sokkal kevésbé érzékeny az árakra, ez pedig a piaci résztvevőket csak még nagyobb volumenű gyártásra sarkallja, ami növeli az elérhetőséget. A kínálat és az elérhetőség visszavetése továbbá hozzájárul, hogy még erősebb anyagok kerüljenek a piacra, hiszen a kereskedők szeretnék javítani a profit és a kockázat arányát. Hosszabb távon kimutatható,  hogy a kábítószerek elleni hadjárat felerősíti a bűnözést is: a legális vitarendezés megszüntetése csak tovább erősítheti az erőszakos fellépések számát.

Akkor mi lehet a megoldás?

A nyolcvanas években Svájc közegészségügyi válságba került, amiben jelentős szerepet játszott a heroinhasználat. Gyors ütemben nőtt a HIV fertőzöttek és a bűnözések száma. Az akkori vezetés erre egy „ártalomcsökkentő” poltikával válaszolt: ingyenes heroinkezelő központokat nyitottak, ahol a függőket kezelték. Az intézményekben a használók ellenőrzött, jó minőségű kábítószerrel és tiszta fecskendőkkel szokhattak le a heroinról költségmentesen.

A tiszta körülmények és az orvosi felügyelet sokaknak segített a felépülésben, hiszen nem függőségük pénzelésére fordították jövedelmüket. Az eredmény statisztikailag is kimutatható volt: a kezelt emberek csaknem kétharmada jutott munkához, az új HIV fertőzöttek és az utcai bűnözés száma drasztikusan visszaesett, továbbá felére csökkent a túladagolásos esetek száma. Ez a megközelítés nem csak olcsóbbnak, de jelentősen hatákonyabbnak bizonyult a drogok elleni harcban.