Mintegy 55 ezer elsőfokú menedékkérelmet nyújtottak be októberben az Európai Unióban, illetve Norvégiában és Svájcban, ami a legmagasabb szám idén - írta jelentésében az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal.
A szervezet közlése szerint ehhez jön még hozzá nagyjából ötezer ismét benyújtott kérelem, az összesített szám így 60 ezer körüli, magasabb az idei havi átlagnak számító 51 ezernél. Bár ez 2018-ban rekordnak számít, az év első 10 hónapjában így is kevesebb volt az igénylők száma (522 ezer) a tavaly regisztráltnál (597 ezer).
A kérelmezők legnagyobb csoportját a szíriai (6740), az afgán (4921) és az iraki (3869) állampolgárok tették ki októberben, de nőtt az irániak és a törökök száma és részaránya is, így immár utóbbiak kerültek a lista negyedik és ötödik helyére.
Októberben 3170 iráni állampolgár kért menedéket Európában, több mint az elmúlt két évben bármikor. Közülük átlagosan minden harmadik jut menekültstátushoz a korábbi adatok alapján. A török kérelmezők száma 2880 volt, ami ugyancsak rekordnak számít, nekik 44 százalékuk nyer menedékjogot.
Megszavazták
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a migránsok legális uniós beutazási kereteit rögzítő, humanitárius vízum bevezetését kezdeményező jelentést.
A határozatról november közepén már szavaztak az EP plenáris ülésén, akkor nem kapott abszolút többséget a javaslat. A jelentéstevő azonban technikai hibákra hivatkozva új voksolást kért. A parlament házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete másnap úgy döntött, hogy visszaküldi a témát az illetékes bizottságnak, amely ismét szavazásra bocsátotta az elképzelést. Fideszes néppárti EP-képviselők szerint ez az eljárás jogellenes.
A keddi szavazáson 429 támogató, 194 elutasító és 41 tartózkodás mellett elfogadott határozatban az EP-képviselők felszólítják az Európai Bizottságot, hogy áprilisig tegyen javaslatot a védelmet kérők legális beutazási lehetőségeit megteremtő közösségi jogi keret kialakítására. Olyan humanitárius célú vízumot hozna létre, amely lehetővé tenné a menedékkérelem benyújtását az EU-tagállamok unión kívüli külképviseletein, ha belépésük egyedüli célja a menekültstátusz kérése. A vízummal az úti dokumentumot kiállító tagállam területére lehetne belépni, kizárólag a menedékkérelmük benyújtása céljából.
A németek szerint „ez nem a mi háborúnk.” 
