Másfél havi alkudozás alakította meg a 65 éves Benjamin ’Bibi’ Netanjahu negyedik kormányát Izraelben. A koalíciós kormány szinte kizárólag konzervatív és vallásos pártokból áll, amelyek ellenzik a békefolyamatot és a palesztinoknak nyújtott koncessziót. A meglepően biztos márciusi győzelme ellenére Netanjahu jobboldali Likud pártja csak 61 mandátumot tudott összehozni a 120 fős parlamentben, azaz csupán egy fős többséggel rendelkezik. Mivel Tel Aviv és Washington politikai kapcsolatai több évtizedes mélyponton vannak, a térség pedig forrong, nem érdektelen megvizsgálni az új koalíciós kormány összetételét. Már csak azért is, mert egyes megfigyelők szerint az új kormány Izrael történelmének legszélsőségesebb kabinetje.
Kikből áll a kormány?
A nyolc parlamenti mandátummal a kormányhoz csatlakozott Zsidó Otthon párt például támogatja többek között az Izraelt zsidó nemzetállamként definiáló törvényjavaslatot, korlátozná a médiát és a civil szervezeteket, annektálná a megszállt Ciszjordánia több zsidó telepét, és táborba zárná az afrikai migránsokat. A párt két vezetője megszerezte magának az oktatási és az igazságügyi tárcát és tagjai lesznek a biztonsági kabinetnek, amelynek például háború esetén döntő szava van.
Érdemes egy pillantást vetni az új igazságügyminiszterre: ahogyan a május 19-i New York Times-ból megtudhattuk Ajelet Saked odáig ment, hogy Facebook oldalára támogatólag posztolt egy cikket, „amely a teljes palesztin nép elpusztítására szólít fel, beleértve az öregeket, gyerekeket és nőket, városaikat és falvaikat, tulajdonukat és infrastruktúrájukat.”
Nos, ezek után talán már semmi meglepő nincsen abban, hogy a 36 éves külügyminiszter-helyettes, Cipi Hotoveli is így igazította el országának diplomatáit: „Ez a föld a miénk. Az egész a miénk”. Hozzátette, hogy Izrael földjét Isten ígérte a zsidóknak. Szavainak még nagyobb súlyt ad, ha figyelembe vesszük, hogy mivel Netanjahu tölti be ezekben a napokban az ügyvivő külügyminiszteri pozíciót is, ezért Hotoveli jelenleg az ország legmagasabb rangú teljes-idős diplomatája.
Netanjahu a maga részéről megerősítette korábbi véleményét a palesztin békefolyamatról a napokban tartott Jeruzsálem Napon: „Jeruzsálem nem lesz felosztva. Örökké egyesítve tartjuk izraeli szuverenitás alatt.” Eközben pedig a Közel-Keletre látogató Federica Mogherinit, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét május 20-án azzal nyugtatgatták Tel Avivban, hogy Izrael elkötelezett a palesztinokkal folytatott béketárgyalások mellett…
Elfogy a türelem
Komoly jelek mutatnak viszont arra, hogy Netanjahu és szélsőséges kormánya messze túllőtt a célon és ennek következményei lesznek. Washington és Párizs baloldali kormányzati köreiben erősödnek a hangok, amelyek az eddigi nyugati Közel-Kelet politika revideálását sürgetik. Ezt támogatják már egyre inkább a nem-ortodox amerikai zsidó körök is.
Ezen vélemények szerint véget kell vetni az illegális megszállásnak és Netanjahu időhúzó taktikai játékának. Az Egyesült Államoknak közvetlenül az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kell vinnie a palesztin kérdést, világosan meghatározott és lefektetett béketárgyalási kondíciókkal és határidőkkel. Ha akár Izrael, akár Palesztina nem fogadja el ezeket a feltételeket, Washington arra kérné a Biztonsági Tanácsot, hogy döntsön a palesztin államiság, Jeruzsálem státusza, a palesztin menekültek sorsa és az illegális telepek ügyében.
Káncz Csaba jegyzete
Csak a Mol tudott erősödni. 
