Magyarország berlini nagykövete az Újrakezdés és folytonosság című rendezvényen elmondott beszédében az MTI szerint azt hangsúlyozta, hogy „beszélni kellene egymással, mert nem alakul jól a dialógus".
Szavai szerint az elidegenedés a politika dimenziójából a polgári dimenzióba is átterjedt az elmúlt években.
Hozzátette: a 2024-es európai parlamenti választásokig "nem várható látványos újrakezdés", a jövőre esedékes soros magyar uniós elnökséggel azonban kiváló lehetőség nyílik kontinuitásra és az újrakezdésre.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a magyar-német kapcsolatok olyan mély gyökerekkel rendelkeznek és olyan szerteágazóak, hogy nem érdemes őket csak és kizárólag a pillanatnyi politikai viszonyok alapján megítélni.
Szerinte a két ország kapcsolatai "jók, intenzívek és az élet sok területére kiterjednek". Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Németország között már a kommunista időszakban megindult a kapcsolatfelvétel. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nyolcvanas évektől a német gazdaság egyre többször talált utat Magyarország felé.
Felidézte, hogy Magyarországon mindig a német gazdaságnak és kultúrának volt a legerősebb jelenléte, és volt olyan időszak, amikor a társadalom jelentős része németül beszélt.
Hozáttete: a két nép barátsága a nehéz időkben is fennállt, és bár a politikai kapcsolatok "lesznek még jobbak", a gazdasági és a kulturális kapcsolatokra "büszkék lehetünk".
Németország gazdasági jelenléte kifejezetten erős Magyarországon, a magyar külkereskedelem egynegyede Németországgal áll fenn.
Kiemelte azt is, hogy Magyarországon az óvodától a doktori fokozat megszerzéséig lehet német nyelven tanulni. Nincs még egy ilyen ország Európában azok között, ahol nem hivatalos nyelv a német - fogalmazott.
Beszélt arról is: Magyarország abban érdekelt, hogy Németországnak stabil kormánya legyen, a jó német-magyar kapcsolatok fennmaradjanak, a diskurzusok pedig minden területen tényszerűek legyenek a két ország között.
Ursula Seiler-Albring korábbi német külügyi államminiszter és volt budapesti nagykövet olyan jó szomszédokként írta le a két országot, amelyeknek nincs közös határuk, ugyanakkor kapcsolataik barátiak és jó alapokon nyugszanak.
Hangsúlyozta: "vannak időszakos feszültségek", ezt nem zárja ki a jó kapcsolat, de a felek beszélnek egymással, keresik az olyan megoldásokat, amelyekkel mindkét fél együtt tud élni.
Ursula Seiler-Albring szerint a német vállalatok nagyon elégedettek magyarországi jelenlétükkel. A két álam között "nagyon különböző pozíciók léteznek" egyes politikai területeken, de "egy valamit nem szabad tenni egy jószomszédi viszonyban: nem folytatni párbeszédet, és nem keresni közösen a problémák megoldását".
Julia Gross, Németország budapesti nagykövete arra emlékeztetett: a diplomáciai és a gazdasági-kulturális-emberi kapcsolatok kiépítése "a normalitás irányába terelte" a két ország évszázadok óta fennálló viszonyát, kiemelve, a német újraegyesítés szempontjából nem lehet Magyarország szerepét lebecsülni, "mindig hálásak leszünk ezért Magyarországnak".
Felidézte: "határokon átnyúló lelkesedés" uralkodott Németországban és a tíz új tagállamban is 2004-ben, az Európai Unió bővítésekor, a közhangulat az volt, "összenőtt az, ami összetartozik".
Az MTI szerint azt hangsúlyozta, Magyarországot nem ellenségek veszik körül, hanem össze van kapcsolódva a szomszédaival, "Magyarország jóléte elválaszthatatlan a többi tagállamétól".
Az újabb Magyar Közlönyből derült ki. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
