„A magyarok és a németek nem csak partnerek kormányzati szinten, hanem barátok számos szinten és az élet számos területén” – jelentette ki Julia Gross, Németország magyarországi nagykövete tegnap este Budapesten, a Német Egység Napja alkalmából rendezett fogadáson.
Hozzátette: ezeket a barátságokat ápolni kell éppen az olyan időkben is, amikor politikai nézetkülönbségek vannak az EU-n és a NATO-n belül.
„A német kormány nevében azt mondhatom, hogy ezek a kapcsolatok nagyon fontosak számunkra,” hangsúlyozta.
Julia Gross meggyőződése szerint az emberek Németországban és Magyarországon is azt akarják, hogy „szomszédokként és barátokként dolgozzunk együtt, a jövőnk garanciái, az Európai Unió és a NATO keretében”, valamint azokkal a partnerekkel közösen világszerte, akik „fontosak a közös jövőnk alakítása szempontjából”.
Ugyanakkor figyelmeztetett: „egy eleven civil társadalom nélkülözhetetlen oszlopa a demokráciáinknak, ugyanolyan fontos, mint a hatalmi ágak szétválasztása és a sajtószabadság.”
Az ünnepségen részt vett és beszédet mondott Szijjártó Péter is. A külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: Németország fontos szövetségese és stratégiai partnere Magyarországnak, az elmúlt évtizedek alatt pedig sokoldalú kapcsolatrendszer épült ki a két ország között. Szerinte „Magyarország olyan hely, ahol a németeket nemcsak tisztelik, hanem szeretik is", még ha "természetesen nem értünk, és nem is érthetünk egyet mindenben.”
A gazdasági kapcsolatokról kifejtette: Németország Magyarország legfontosabb gazdasági partnere, a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly megközelítette a 70 milliárd eurót, ami rekord, idén pedig újabb csúcs várható.
Szerinte a német vállalatok alkotják ma hazánkban az első számú beruházói közösséget, mintegy 300 ezer embernek adva munkát, az elmúlt kilenc évben pedig 187 német cég kapott magyar kormányzati támogatást beruházása megvalósításához. Ezek a vállalatok Európa legalacsonyabb adóit fizetik, jelentette ki Szijjártó Péter.
A német nagykövet ezúton is köszönetet mondott Magyarországnak azért, hogy 1989-ben kulcsszerepet játszott a Vasfüggöny leomlásában, hiszen megnyitotta a magyar-osztrák határt az NDK-ból érkezettek előtt.
A két állam hamarosan egyébként fontos évfordulót ünnepel: idén decemberben lesz ugyanis 50 éve annak, hogy Magyarország és az akkori Német Szövetségi Köztársaság felvette egymással a diplomáciai kapcsolatot.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
