|
| Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök. Forrás: EPA |
Még tart az euróövezet állam- és kormányfőinek vasárnap délután kezdődött ülése Brüsszelben. A lassan 15 órája tartó csúcstalálkozót már harmadszor szakította meg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, hogy külön egyeztetéseket folytasson Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel.
Mit nem akarnak a görögök?
A megállapodást két kérdés látszik akadályozni. Ez egyik az, hogy Görögország szeretné elkerülni a Nemzetközi Valutaalap részvételét a harmadik mentőprogramban. A másik pedig az az 50 milliárd eurósra tervezett alap, amelyben Athénnak állami vagyont kellene letétbe helyeznie, hogy a privatizációs bevételekből csökkenteni lehessen az államadósságot.
Görög kormányzati források erre a Németország által felvetett ötletre azt mondták: egy másik bolygón él, aki ezt kitalálta. Rámutattak, hogy Görögországnak nincs 50 milliárd eurónyi privatizálható vagyona, Athén maximum 17 milliárd eurót tud elhelyezni az alapban.
Vasárnap az eurózóna pénzügyminiszterei készítették elő azt a szövegtervezetet, amely végül az állam- és kormányfők elé került. Több pénzügyminiszter 90 százalékban kész szövegről beszélt. A vitás kérdéseket viszont az azóta eltelt 15 órában sem sikerült maradéktalanul tisztázni.
Nincs minden tisztázva
Éjszaka Alekszisz Ciprasz, Angela Merkel és Francois Hollande francia elnök és Tusk tartott több különtalálkozót. Egy görög kormánytisztviselő azonban hozzátette ezekhez az információkhoz, hogy a négyoldalú javaslatnak vannak megoldatlan pontjai azokkal a gazdasági reformokkal kapcsolatban, amelyeket Athénnak végre kell hajtania a mentőcsomagért cserébe. "Két nagy ügy még nyitott - a Nemzetközi Valutaalap szerepe és a luxemburgi 50 milliárd eurós alap" - mondta az illető, neve elhallgatását kérve.
Kell egy lista is
| A görög válságról írt valamennyi cikkünket itt találja >>>> |
Az eurózóna tagországai ragaszkodnak ahhoz, hogy az IMF is álljon ott minden további esetleges görög mentőcsomag mögött, valamint hogy Görögország állítson össze egy listát, amelyen legfeljebb 50 milliárd euró értékben privatizálható állami vagyontárgyak szerepelnek.
"A többi rendben van, ha nem is nagyon. Ha neked pisztolyt tartanának a fejedhez, te is azt mondanád, hogy rendben van" - mondta a görög forrás az AFP hírügynökség tudósítója szerint.
A The Guardian szerint a csúcson a görög kormányfőt azzal szembesítették, hogy két lehetőség közül választhat. A gyors reformok végrehajtásával gyakorlatilag uniós gyámság alá helyezi országát vagy kilép az eurózónából, és szembenéz a pénzügyi rendszer összeomlásával.
Mit vállalnak a görögök?
Görögországnak múlt csütörtökig kellett leadnia reformterveit. Az Athén által összeállított javaslatcsomag sokban hasonlított arra, amelyet június végén Görögország hitelezői állítottak össze, s amelyre a július 5-i népszavazáson a görög választók döntő többsége nemet mondott.
A csomag szerint Athén a korábban elvárthoz hasonló költségvetési pályát, elsődleges többletet látszik hajlandónak vállalni; a terv tartalmazza az áfa- és nyugdíjrendszer, az adóbeszedés átalakítását, végső soron effektív adóemelkedéssel és nyugdíjcsökkenéssel járó intézkedéseket is. Emellett egy sor támogatást, juttatást, költségvetési transzfert eltörölnének, s új adókat is bevezetnének, illetve már korábban bevezetett adóterhek körét is bővítenék.
A javaslat Görögország védelmi kiadásainak jelentős csökkentését is előirányozza, igaz, jóval kisebb mértékben, mint a hitelezők korábban elvárták volna; idén 100, jövőre 200 millió euróval. A hitelezők éves szinten 400 milliós vágást javasoltak.
A javaslatokban továbbra is szerepel a társasági adó 26-ról 28 százalékra emelése, a tévéreklám-adó, frekvenciák elárverezése és privatizáció egyaránt.
Elképesztő elvárások
A Politico Europe hírportál megszerezte a pénzügyminiszterek által az állam-, illetve kormányfők elé terjesztett dokumentumot. Ezek szerint ahhoz, hogy Görögországgal elkezdődhessenek a tárgyalások, Athénnak szerdáig tucatnyi intézkedést kell meghoznia. Ezek között szerepel a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, a polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpraállítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, döntés a nem teljesítő hitelek terén, az állami vagyonkezelő függetlensége, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett nemzetközi intézmények visszatérése Athénba.
Nem hivatalos forrásból az is kiszivárgott: a szövegben zárójelben az is szerepel, hogy megállapodás hiányában Görögországnak fel kell ajánlani, hogy gyors tárgyalásokat követően "kimenőt" kapjon az eurózónából, lehetséges adósságátrendezéssel kísérve.
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
