Filippo Grandi menekültügyi főbiztos szerint a menekültek számára az oktatás a kulcs országaik újjáépítéséhez, anélkül ugyanis a gyerekek és közösségeik jövője végérvényesen romba dől. Az ENSZ szerint 20 millió menekült él világszerte, a mintegy ötmillió palesztin menekültet nem számítva. Köztük több mint 10 millió a gyermek, ebből 7,4 millió iskoláskorú.
Az erőfeszítések ellenére tovább romlott a menekültgyerekek helyzete: az iskoláskorú menekültek mindössze 61 százaléka látogat valamiféle általános iskolához hasonló intézményt, miközben az összes gyerekre vetítve ez az adat 92 százalék. Középiskolába már csak a menekültgyerekek 23 százaléka jár a világszerte jellemző 84 százalékkal szemben.
Több támogatást kapnak a következő ciklusban
Ahogy arról korábban már írtunk, az Európai Bizottság új intézkedéseket fogadott el, amelynek célja, hogy 2019-től a humanitárius segélyek teljes költségvetésének 10 százalékára növelje a szükséghelyzetben és válsághelyzetben lévők oktatására fordított finanszírozás mértékét. Céljuk többek között, hogy a humanitárius válság sújtotta gyermekek három hónapon belül újra tanulni tudjanak. Hrisztosz Sztilianidész, a humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős uniós biztos elmondta, az új szakpolitika négy kulcsfontosságú területet határoz meg:
- a gyermekeknek és fiataloknak szánt tanulási lehetőségekhez való hozzáférés javítását,
- a minőségi oktatás és szakképzés biztosítását,
- az oktatáshoz jutás védelmének segítését,
- valamint gyors és innovatív oktatási megoldások bevezetését.
Az EB tájékoztatása szerint az Európai Unió világszerte 52 országban több mint 5,5 millió olyan gyereket támogat, akik valamilyen konfliktushelyzet (erőszak, éghajlatváltozás vagy katasztrófahelyzet miatt kiestek az oktatási rendszerből. A finanszírozás 2016 óta közel 265 millió eurót (mintegy 82 milliárd forint) tesz ki. Az eddigi legnagyobb, 84 millió eurós humanitárius program jelenleg az oktatási célú pénzátutalást nyújtó program Törökországban, amely 290 ezer menekült gyermeket segít abban, hogy iskolába járhasson.
Az anyavállalatnak nem fizetnek osztalékot. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
