BUX
36 020.96
+0.25%
+88.00
OTP
10 940.00
+0.18%
+20.00
MOL
1 875.00
+0.48%
+9.00
RICHTER
6 700.00
+0.07%
+5.00
MTELEKOM
382.00
+0.26%
+1.00
 
2019. október 22. 20:00

Egyre több országban döntenek emberek helyett algoritmusok, mesterséges intelligenciával dolgozó eszközök a segélyek, szociális támogatások elosztásáról – vagy éppen megvonásáról. Következmény: téves döntések sora, emberi tragédiák.

Kolkata egyik szegénynegyede (MTI/EPA/Pijal Adhikari)

A brit Guardian munkatársai hosszú időszakban, több kontinensen mérték fel, hogy fordítanak kormányok milliárdokat ilyen digitális rendszerekbe, amelyek alapvetőn átalakítják a szegény sorsú emberek kapcsolatát az állammal, az ügyeiket intéző hivatalokkal.

Általánossá válik a törekvés – nem csak az ipari országokban, hanem a fejlődő világban is –, hogy ügyintézők helyett gépekre bízzák a szociális juttatásokról szóló döntéseket, intézkedéseket. Azt ígérik, hogy ettől felgyorsul a pénzek kiutalása és kevesebb lesz a pazarlás, többet takarítanak meg az állami forrásokból. Kiküszöbölve ez emberi gyengeségeket, előítéleteket, igazságosabb lesz a pénzek elosztása, a szűkös forrásokhoz azok jutnak, akiknek azokra a legnagyobb szüksége van.

Ezzel szemben a valóságban sokszor nem teljesülnek az ígéretek. Milliók nem kapják meg jogos juttatásaikat hibás számítógépes programok miatt, amelyek olyan bonyolultak, hogy azokat kevesen tudják kezelni - még kevésbé megérteni. Járványosan terjednek a téves döntések anélkül, hogy a kárvallottaknak módja lenne orvoslatot kérni.

Digitális jóléti állam kontra digitális analfabéták

Philip Alston amerikai jogász, az ENSZ-nek a szegénységgel foglalkozó különmegbízottja a napokban terjesztette a világszervezet elé jelentését arról, milyen súlyos következményekkel jár a „digitális jóléti állam” bevezetése. Saját kutatásai és 34 tagállam jelentései alapján súlyos veszélyre figyelmeztet: a takarékosság és a hatékonyság jegyében bevezetett rendszereket rákényszerítik sok millió olyan emberre, akik digitális analfabéták, vagy nincs hozzáférésük az internethez. Még Nagy-Britanniában is 12 millió ember él, akinek hiányoznak az alapvető ismeretei ahhoz, hogy korunk világában és eszközeivel élje életét.

A digitalizálást a kormányok minden előzetes konzultáció nélkül vezették-vezetik be, a rendszerek nagy vállalkozások kezében vannak és működésükkel kapcsolatban semmiféle elszámoltathatóság nincsen. Így például Dél-Afrikában a MasterCard, Ausztráliában a Visa, Kanadában, az Egyesült Államokban, Németországban és Új-Zélandon az IBM kapott megbízást bekapcsolódásra ilyen rendszerek működtetésébe.

A jóléti államban arra használják a digitális technológiákat, hogy felügyeljék, vizsgálják, zaklassák és büntessék a kedvezményezetteket, különösen a legszegényebbeket és a legsérülékenyebbeket. Kormányok és törvényhozók helyett maroknyi vállalati vezető dönt arról, milyen irányba mozduljanak társadalmak, milyen értékek, elgondolások legyenek a változások mögött.

– olvasható az ENSZ-megbízott jelentésében. Nézete szerint szigorúan szabályozni kell a nagy digitális rendszereket működtető cégek tevékenységét, kötelezni kell azokat az emberi jogi normák megtartására. El kell tiltani, hogy az adatok feldolgozása révén büntessenek, kriminalizáljanak kis jövedelmű embereket. A digitális technológia hasznos lehet, ha arra használják, hogy gondoskodjanak a rászorulókról, hangoztatja Alson.

A felmérés riasztó példái között szerepelnek amerikaiak. Így egy szegény sorsú, segélyeken élő család értesítést kapott a hivataltól: az adatok elemzésével megállapították, hogy a 80-as években 4.132 dollár értékben vettek fel több segélyt, mint ami járt volna, ezért haladéktalanul fizessék vissza az összeget. Amennyiben ezt nem teszik, visszatarthatják nem csak a segélyeket, hanem a nyugdíj egy részét is. Sőt: ha az idős adós nem tud fizetni, ami valószínű, a hivatal annak gyermekein hajtja be a 30 évvel ezelőttről származó adósságot. Az érintett szerint nyilvánvaló tévedésről van szó, amit a hivatal digitális rendszere dobott ki – de nincs módja védekezni, hiszen kinek vannak még meg három évtizeddel korábbról származó nyugtái, bércédulái?...

Állami zaklatás határok nélkül

Ilyen „zombi-adósságokat” tízezer szám próbálnak behajtani az USA-ban. Míg a hírhedt adósságbehajtó magáncégek tevékenységét, amelyek súlyosan zaklatták az embereket, már korábban korlátozták, a hasonló állami zaklatásnak nincs akadálya. Egyedül Illinois állam évente átlag 23.000 ilyen inkasszós eljárást indít polgárai ellen.

Ausztrália politikusai országukét a világ leghatékonyabb szociális rendszerének tartják. Ott is folyamatban van az ellátási ügyintézés digitalizálása: a 2013-ban kezdődött és 2022-ig tartó folyamatban bezárják az ügyfél-irodákat és csak a kormány internetes portálján lehet segélyt igényelni, ügyeket intézni. A magáncég által működtett portál teljesítménye katasztrofális: a rendszer egy év alatt 2,7 millió esetben szüntette be szociális juttatások folyósítását, sokszor tévesen, hibás algoritmus alapján.

Első a tiltás

A rendszer ráadásul úgy működik, hogy ha problémát észlel, első lépésben leállítja az utalásokat. Indoklás: akkor az emberek jobban megtartják majd a szabályokat. A Guardian vizsgálatai kimutatták, hogy az esetek 75 százalékában az érintettek nem voltak hibásak. Így például felfüggesztették 55.000 hajléktalan juttatásait – miközben összesen 60.000 jogosult hajléktalant tartanak egyáltalán nyilván...

Riasztó tapasztalatokat hozott a vizsgálat Indiában is. Ott a kormány a világ legnagyobb biometrikus rendszerét hozta létre, 12 tagú azonosítószámot kapott az ország minden polgára. Aminek Dumka városában halálos áldozata is lett. A rendszer ugyanis nem ismerte fel az idős férfi számához tartozó ujjlenyomatát, így automatikusan megvonta élelmiszer-ellátását. A férfit egy hét után holtan találták háza előtt – a szó szoros értelmen éhen halt.

(Guardian)

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Makro / Külgazdaság Beszakadt a balkáni országok építőipara is
Privátbankár.hu | 2020. július 9. 10:56
A koronavírus-járvány miatt erősen visszaesett az építési teljesítmény Délkelet-Európa meghatározó országaiban is. Főleg a magasépítés szenvedett – derül ki az európai országok építési piacát vizsgáló szervezet nyári értékeléséből és előrejelzéséből.
Makro / Külgazdaság Közel félmilliárd euróval csökkent a külkereskedelmi többletünk májusban
MTI | 2020. július 9. 10:06
A zuhanás mögött természetesen a koronavírus áll.
Makro / Külgazdaság Áfacsökkentés és állami támogatás - így is lehet segíteni a turizmust
MTI | 2020. július 8. 17:13
Jelentős áfacsökkentéssel és az éttermi étkezés árának közvetlen költségvetési támogatásával segíti a brit kormány a koronavírus-járványt súlyosan megszenvedő vendéglátó és turisztikai ágazat újraindulását - közölte szerdán a brit pénzügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Merkel: hatalmas árat fizettünk a vírus megállításáért
Wéber Balázs | 2020. július 8. 16:53
Koronavírus-válság, gazdasági válság, Brexit – nehéz időszakban vette át Németország az EU soros elnökségét. A német kancellár szerint alapjogaink korlátozásával nagyon nagy árat fizettünk a vírusválság során, az EU még soha nem állt ekkora kihívás előtt. Az újjáépítési alapról még nyáron szeretne megegyezni. Elárulta azt is, miért szereti Beethovent.
Makro / Külgazdaság Érik a kiegészítés a nyugdíjasoknak, nem fékez a drágulás a boltokban
Baka F. Zoltán | 2020. július 8. 16:12
Az előttünk álló hetekben dől el, mekkora kompenzációt kaphatnak az idősek.
Makro / Külgazdaság A franciáknál nem lesz újra országos karantén, a koronavírus második hullámában sem
MTI | 2020. július 8. 14:42
Erről az új francia miniszterelnök beszélt. Jean Castex szerint ehelyett célzott intézkedéseket vezetnének be, melyekkel megóvhatnák a gazdaságot.
Makro / Külgazdaság Hatalmas lyuk tátong a költségvetésben - rekordhiány június végén
Privátbankár.hu | 2020. július 8. 11:58
Az elmúlt hónapokban kétszer is megemelték az idei költségvetés hiánycélját a koronavírus-járvány miatt. Az első félévben ezt a szintet is meghaladta a kumulált deficit.
Makro / Külgazdaság A török drónok rommá verték Putyin légvédelmét
Káncz Csaba | 2020. július 8. 10:28
Erdogan drónjai Szíriában és Líbiában megváltoztatták a háború menetét, miközben a német védelmi minisztérium fegyveres drónok beszerzése mellett tör lándzsát. A RAND szerint viszont az autonóm fegyverrendszerek lecsökkentik a stratégiai stabilitást, mindezt egy olyan időszakban, amikor kimondottan feszültté vált a nagyhatalmak közötti viszony. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Most siessen a benzinkutakra, pénteken jön az újabb drágulás!
Privátbankár.hu | 2020. július 8. 09:31
A benzin literjéért átlagban bruttó 3, a gázolajéért 4 forinttal kell többet leszurkolni július 10-étől.
Makro / Külgazdaság Egyre több veszélyes terméket szűr ki az EU, a vizsgált plüssjátékok 68 százaléka problémás
Privátbankár.hu | 2020. július 8. 09:16
A biciklikre szerelhető gyerekülések közül pedig mindegyikkel baj van, állapította meg az unió fogyasztóvédelmi rendszere.
hírlevél