Londoni pénzügyi elemzők szerint számottevő mértékben gyorsítja a közép-európai EU-gazdaságok idei inflációs ütemét a nyersolaj drágulása, de ez önmagában várhatóan nem vezet a monetáris politika szigorításához a térségben. Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakértői hétfőn ismertetett tanulmányukban kiemelték, hogy a dollárban számolt világpiaci olajár jelenleg 70 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőtti szintnél.
A ház szerint ennek komoly következményei lesznek a közép-európai gazdaságok inflációs kilátásaira, különös tekintettel arra, hogy az olajárak két évvel ezelőtti meredek esése ezeknek az országoknak a zömében deflációt okozott.
Lesz miért szitkozódni a kúton
A Capital Economics londoni elemzői azt valószínűsítik, hogy a térség gazdaságaiban az üzemanyagárak kiskereskedelmi áremelkedése az idei egész évben átlagosan 20 százalékponttal lesz magasabb a tavalyinál, és ez egy teljes százalékpontnyit ad hozzá az országcsoport idei átlagos inflációs üteméhez.
A cég előrejelzése szerint a motorüzemanyagok éves áremelkedési üteme a decemberben mért 12 százalékról márciusig 30 százalékra gyorsul, és mivel a térségi gazdaságok inflációs kosarában a benzin átlagosan 4,5 százalékos súllyal van jelen, e komponens árinflációjának 18 százalékpontos emelkedése a teljes kosárra számolt átlagos térségi inflációt már december és március között 0,8 százalékponttal növeli.
A Capital Economics elemzőinek várakozása szerint azonban ez a hatás a térségi átlagon belül az egyes országokban markánsan eltérő lesz, hiszen a motorüzemanyag súlya is széles határok között mozog az egyes inflációs kosarakban: Szlovákiában a legkisebb 2 százalékkal, Magyarországon a legmagasabb 8 százalékos részesedéssel.
Mi sem örülünk majd, de messze a 3 százalék
A cég számításai szerint ennek alapján - és figyelembe véve azt is, hogy az üzemanyagárak inflációja az év későbbi szakaszában várhatóan enyhül - Magyarországon a nyersolaj drágulása a december és március közötti időszakban 1,5 százalékpontot, 2017 egészének átlagában mérve 2 százalékpontot adhat hozzá a teljes kosárra számolt inflációs ütemhez.
A ház londoni elemzői szerint azonban ennek ellenére sem valószínű, hogy az infláció az idén a térség bármelyik országában átlépné a jegybankok által kitűzött célt. Magyarországon a Capital Economics 2017-ben 1,8 százalékos, 2018-ban 2,5 százalékos éves átlagos inflációt vár.
Mit lép a jegybank?
A cég szerint ez azt is jelenti, hogy a nyersolaj drágulásának inflációs következményei önmagukban nem vezetnek a monetáris politika szigorításához a régióban. A Capital Economics londoni elemzői azzal számolnak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata az idén és jövőre is a jelenlegi 0,90 százalékon marad.
Más nagy londoni házak is hasonló magyarországi inflációs és kamatpályát jósolnak a következő hónapokra.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői szintén azt várják, hogy az infláció - elsősorban az energiahordozók és az élelmiszerek árában jelentkező bázishatások miatt - a márciusig tartó időszakban meglódul, és abban a hónapban eléri a 2,8 százalékot éves összevetésben. A ház várakozása szerint utána stabilizálódik, illetve kissé lassulhat a tizenkét havi infláció, majd júliusban ismét felfelé indul. A JP Morgan elemzői szerint jó esély van arra, hogy az idei harmadik negyedévben az éves magyarországi infláció átmenetileg eléri az MNB 3 százalékos célszintjét, de 2018 előtt valószínűtlen, hogy tartósan ezen a szinten maradjon. A cég az idei év végén 2,5 százalékos, 2018 végén 2,8 százalékos tizenkét havi inflációt vár Magyarországon.
A ház londoni elemzői hangsúlyozták ugyanakkor, hogy legalább 2018 közepéig nem várják a 0,90 százalékos MNB-alapkamat módosítását. Véleményük szerint a monetáris politika feszesebbé tételének majdani első lépése az lehet, hogy az MNB kevesebb likviditást szorít ki három hónapos betéti eszközéből a jelenleginél kevésbé agresszív felső limit megállapításával.
A Rajnán is az történik, ami a Dunán? 
