Ha az Egyesült Királyság elhagyja az áruk és szolgáltatások egységes európai piacát, akkor a következő nagyjából 15 évben a GDP 4 százalékát veszíti el emiatt az ország. Ez az adott időszakban nagyjából 75 milliárd font. Persze kérdés, hogy az országnak el kell-e hagynia az egységes piacot: ha nem, akkor a károk lényegesen kisebbek.

Egységes piac

A népszavazás előtt a kilépést szorgalmazók azt hangsúlyozták, hogy az ország a kilépés után is része maradhat az egységes piacnak úgy, mint Norvégia. De európai politikusok többször hangsúlyozták, hogy ez csak akkor működik, hogy ha az Egyesült Királyság továbbra is hozzájárul a közös kasszához, és ha fenntartja a munkaerő áramlásának szabadságát, ahogy egyébként Norvégia is.

Az Independent szerint viszont Theresa May kormánya felől olyan jelzések jönnek, hogy a norvég út nem járható, és hogy a miniszterek arra próbálnak felkészülni, hogy végül el kell hagyni az egységes piacot, és meg kell próbálni másmilyen szabadkereskedelmi megállapodást kötni. Ha ez sem jön össze, akkor a kereskedelem a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályai szerint zajlik majd az EU-val. Persze nem valószínű, hogy a helyzet ennyire elfajulna, és ne tudna a két oldal valamilyen elfogadható köztes megoldást találni.

További hátrányok

Az egységes piac elvesztésén túl összegezték a kilépés más hatásait is, és arra jutottak, hogy ha a szakítás teljes körű, vagyis Anglia mindent kedvezményt elveszít, viszont semmit nem fizet be a jelenlegi éves 9 milliárdos hozzájárulásból, akkor is sokkal rosszabb lesz a gazdaság helyzete. Az IFS még a népszavazás előtt végzett egy számítást, miszerint ha sor kerül a Brexitre, a lassuló gazdasági növekedés miatt a költségvetésben egy extra 20-40 milliárdos deficit alakulna ki 2020-ig, ami óhatatlanul kiadáscsökkentést, vagyis megszorításokat vonna maga után.

Az IFS legújabb tanulmánya szerint továbbra is azon múlik minden, hogy milyen lesz az EU-val fenntartott kapcsolat, hisz egyelőre még semmi sincs eldöntve. Óriási különbség például, ha valaki csak hozzáfér az egységes piachoz, vagy annak teljes jogú tagja. Emellett a kereskedelmi egyezmények csak a vámokat szokták kiküszöbölni, de az egységes piac egyúttal minden más, nem vám jellegű akadályt is automatikusan elhárít, mint például az engedélyezés.

Szolgáltatási szektor

Ez különösen fontos a szolgáltatási szektornak, amely a brit GDP 80 százalékát teszi ki. Tavaly a brit szolgáltatás-export meglehetősen nagy hányada irányult az EU felé, és ezen belül is jelentős szerepe volt a pénzügyi szektornak. Ennek elvesztése komoly érvágás lenne, és már egyre több város és ország jelentkezik be, hogy átvegye London szerepét a szektorban. Nagyon át kell gondolnia Theresa May kormányának, hogy milyen megoldást választ.