A büdzsé tervezetét a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta kormánykoalíció, illetve az RMDSZ és a (nem magyar) kisebbségi frakció 299 törvényhozója támogatta, 82-en - főleg az Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) néven újonnan alakult ellenzéki összefogás törvényhozói - ellene szavaztak, hárman tartózkodtak. A nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői és szenátorai a voksolás előtt kivonultak a teremből.
A társadalombiztosítási költségvetést is hasonló arányú többséggel szavazta meg a képviselőház és a szenátus szerdai együttes ülésén.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök a szavazás után megköszönte az RMDSZ és a kisebbségi frakció támogatását és az általa a fejlődés költségvetésének nevezett törvény elfogadásához. Kiemelte: a beruházások immár kétszer akkora mértékben fognak hozzájárulni Románia gazdasági növekedéséhez, mint a fogyasztás.
Ezzel kapcsolatban a kormányfő a költségvetési vita elején kifejtette: Románia minden eddiginél több pénzt, 120 milliárd lejt (9295 milliárd forint), vagyis a GDP 7 százalékára tehető összeget fog beruházásokra költeni állami forrásokból és európai uniós támogatásokból. A védelmi kiadásokra szánt összeg 2024-ben is a GDP 2,5 százalékának felel meg. Szerinte a nyugdíjasok, minimálbérből élők, a tanárok és a közigazgatási alkalmazottak - együttesen 12 millió állampolgár - jövedelme növekedni fog 2024-ben.
Marcel Ciolacu szerint a minimálbért 2024 júliusától fogják ismét emelni, a kormány javaslata szerint - a jelenlegi 3300-ról - 3700 lejre, az átlagnyugdíj 2300-ról 2800 lejre emelkedik, és a kormány eleget tesz a pedagógusok béremelésére vonatkozó korábbi vállalásainak. Ciolacu a bér- és nyugdíjemelések fedezetéhez szükséges költségvetési bevételek növelését az adóbehajtás hatékonyságnak növelésétől, az adócsalás visszaszorításától reméli.
A költségvetési szavazás után kiadott közleményében az RMDSZ rámutatott: sikerült elfogadtatnia azt a módosító javaslatot, amely többletforrásokat irányoz elő jövőre a román nyelv oktatására a kisebbségi gyerekek számára, ugyanakkor folytatódhat a szövetség által kezdeményezett kórházfelújítási program is. Miután a kormánytöbbség a szövetség több fontos módosító javaslatát támogatta, a június óta ellenzékben lévő magyar érdekképviselet úgy döntött, hogy megszavazza a költségvetési törvényt.
A szerdán elfogadott költségvetési jogszabály szerint a jövő évi román bruttó hazai termék (GDP) várhatóan 1733 milliárd lej (1 lej 77,46 forint) lesz. A bukaresti pénzügyminisztérium által kidolgozott törvény a költségvetési bevételeket 586 milliárd lejre, míg a kiadásokat 673 milliárd lejre becsüli. A büdzsé megtervezésénél a bukaresti pénzügyi tárca 6 százalékos átlagos inflációval és havi 4733 lejes nettó átlagbérrel számolt.
A román Költségvetési Tanács számításai szerint azonban a bevételek mintegy 19 milliárd lejjel - a GDP 1,1 százalékával - elmaradhatnak a tervezett szinttől, emellett a kormány a kiadásokat is szerényebbre becsülte 4,5 milliárd lejjel - a GDP 0,26 százalékával - ami problémát jelenthet az államháztartási hiánycél tartásában. A független szakértői testület szerint Románia a tervezett 5 helyett, 6,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal zárhatja a 2024-es évet.
Románia az idei költségvetést is 4,4 százalékos hiánnyal tervezte, de - Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint - az évet 5,7 százalékos deficittel zárhatja. Független szakértők szerint a román GDP-arányos hiány a 6 százalékot is elérheti, vagyis meghaladhatja a 2022-ben regisztrált 5,68 százalékot.
(MTI)
Az EU bankjai közül elsőként indítottak kötvényprogramot Hongkongban. 
