Alaposan felkavarta az állónak amúgy sem nevezhető vizet az uniós külügyminiszterek hétfői, luxembourgi tanácsülése előtt a hír, hogy Vlagyimir Putyin és Donald Trump egy uniós ország fővárosában, Buidapesten tárgyal majd az ukrán-orosz békéről.
A Euronews összeállítása szerint számos uniós külügyminiszter mondta el a véleményét a dologról, ki visszafogottabban, ki igencsak keresetlen szavakkal.
Kaja Kallas, uniós külügyi főképviselő szerint „ami Budapestet illeti: ez nem helyes. Rossz látni, hogy egy olyan személy, aki a Nemzetközi Büntetőbíróság körözése alatt áll, európai országba érkezik. Ismét felmerül a kérdés, lesz-e ennek bármilyen eredménye.” Hozzátette viszont, hogy a fő kérdés az, lesz-e a tárgyalásnak valamilyen eredménye, és hogy mekkora nyomás alá helyezi Putyint az amerikai elnök.
A litván külügyminiszter, Kęstutis Budrys sarkosabban fogalmazott:
„Fenn kell tartanunk azokat az európai elveket, amelyekben mind megállapodtunk, és Putyinnak Európában csak a hágai törvényszék előtt van helye, nem valamelyik fővárosunkban”
- fogalmazott.
A francia külügyminiszter, Jean-Noël Barrot szerint ugyanakkor hasznos, hogy Washington fenntartotta a kétoldalú kapcsolatokat Moszkvával, de megjegyezte, Putyin az unió területére történő beengedésének
„csak akkor van bármi értelme, ha azonnali és feltétel nélküli tűzszünethez vezet”.
A finn Elina Valtonen arról beszélt, hogy ki kell várni, milyen lesz a találkozó és mit hoz a végén, de arra figyelmeztetett, Európa feje fölött nem szabad döntéseket hozni.
Az uniós elnökséget is ellátó Dánia külügyminisztere, Lars Løkke Rasmussen Orbán Viktor és a magyar kormány szerepét igyekezett kicsit helyretenni, amikor azt mondta, Budapest
„csak a találkozó helyszíne lesz”,
a magyar vezetésnek semmi beleszólása nem lesz a menetrend vagy a végeredmény ügyébe. Hozzátette, hogy támogatják az amerikai elnököt, amennyiben Trump e jelenlegi frontvonalakat befagyasztó tűzszünetet javasol, „és semmi töbet”. Ha a budapesti találkozó erről fog szólni,
„az teljesen rendben van” Rasmussen szerint.
Spanyol kollégája azt húzta alá, hogy az európaiknak „meg kell kérdezniük maguktól, hogy mi mit tudunk tenni” Ukrajna további támogatása, szuverenitásának és területi integritásának fenntartása érdekében.
Az Európai Tanács a heves magyar tiltakozás ellenére hétfőn egyébként elfogadta azt a javaslatot, amely 2028-ig fokozatosan teljesen megtiltaná az uniós államok számára az orosz energiahordozók vásárlását.
Minden próbálkozót visszaküldtek.
