Erről beszél majd mindenki a jövő héten

Kedden jön egy hír a jövőről

Kedden közli a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság az áprilisi beszerzésimenedzser-index statisztikát. Márciusban lassuló bővülést jelzett a beszerzésimenedzser-index (BMI), amelynek szezonálisan kiigazított értéke az MTI összefoglalója szerint 51,7 pontra csökkent a februári 54,6 pontról. Azt persze nem szabad elfeledni, hogy az 50 pont feletti érték a feldolgozóipari tevékenységek fellendülésére utal (az 50 alatti pedig a recesszió irányába való elmozdulásra), ezért az adat azért pozitív volt, igaz: a bővülés üteme lassult.

A BMI azért fontos mutató, mert nem egy korábbi időszak teljesítményéről ad statisztikai jelentést, hanem a beszerzési menedzserek jövőre vonatkozó várakozásait tükrözi az aktuális helyzet alapján - így az ipari, gazdasági kilátások megbecslésére jól használható.

Honnan vett ekkora lendületet a külkereskedelem?

Kedden teszi közzé a KSH a februári külkereskedelmi termékforgalom második becslését. Az első becslés szerint a kivitel euróban számolt értéke februárban 8,0 százalékkal nőtt, az import is megélénkült, 7,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kereskedelmi többlet 979 millió euró volt, 112 millió euróval több a tavaly februárinál.

A második becslések mindig kevésbé tűnnek érdekesnek, látszólag kisebb a hírértékük, mint az első becslésnek - pedig az alap-számok mögötti folyamatok, a részletesebb információk sokszor fontosabbak, mint maguk a tényadatok. Most például talán megtudjuk, miért élénkült ilyen nagyot a külkereskedelmünk, ami még a szakértőket is meglepte.

A héten ebben a témában még okosabbak leszünk pénteken: a keddi második becslés után ugyanis a hét utolsó munkanapján a külkereskedelmi termékforgalom márciusi alakulásának részletes adatai is megjelennek.

Így vásároltunk az utolsó hónapban, amikor végig zárva voltak vasárnap az üzletek

Szerdán jelenik meg a márciusi kiskereskedelmi forgalomról szóló statisztika első becslése - figyelmeztet az MTI. Ez is érdekes adatközlés volt legutóbb: még az előzetesen közöltnél is nagyobb lendületet vett a kiskereskedelmi forgalom ugyanis februárban. Az egy évvel korábbihoz képest több mint 6,5 százalékkal nőtt a forgalom. Az élelmiszerforgalom volumene 4,9, a nem élelmiszer jellegű termékek értékesítése 8,0, az üzemanyag eladások 9,1 százalékkal haladták meg februárban az egy évvel korábbiakat.

A márciusi lesz az utolsó olyan havi adat, ami még teljes vasárnapi boltzár mellett méri fel a hazai kiskereskedelmet: áprilisban a kormány ugyanis visszavonulót fújt, a közelgő ellenzéki kezdeményezésű népszavazás elől menekülve eltörölték a vasárnapi munkavégzés tilalmát. A boltok újranyitása visszarendezheti a vásárlói szokásokat, és a következő hónapokban talán kiderül, milyen hatása volt valójában az egy éven át tartó intézkedésnek a kiskereskedelemre, amelynek forgalma ugyan ebben az időszakban is bővült, de nem tudni, mennyire fékezte ezt a kieső kereskedelmi nap.

Végre adhatna egy életjelet a lakáspiac

Csütörtökön a lakásépítések, építési engedélyek első negyedévi adata jelenik meg. Tavaly 7612 lakás épült az országban, 8,9 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a kiadott építési engedélyek száma azonban 29,9 százalékkal nőtt.

Minden olyan adat, ami a döglődő építőiparról ad valamilyen hírt, számottevő érdeklődésre tarthat számot; egyebek közt ennek a szektornak a hihetetlenül gyenge teljesítménye is sarkallja a kormányt a lakásépítéseket, új lakások vásárlását ösztönző támogatási programok (csok, nok, áfacsökkentés) beindítására. Ezek esetleges sikerét is mérhetjük majd a csütörtökihez hasonló adatközlésekkel.

Mekkora a baj a magyar iparban?

Pénteken is jön egy fontos adat: az ipari termelés márciusi adata lát napvilágot a KSH jóvoltából. Az ipari termelés volumene februárban 6,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ez ugyan jól hangzik, de a munkanaphatással kiigazított adat már csak 1,8 százalékos növekedést mutatott, az előző hónaphoz viszonyítva pedig még csökkent is az ipari kibocsátás 0,8 százalékkal.

A januári ipari termelés gyengeségét még a decemberről áthúzódó hatásokkal magyarázhatták az elemzők, éppen emiatt azonban februárra komoly ugrást vártak az ipar teljesítményében - ehhez képest igazi csalódást okozott az adat. A KSH pénteki közlése nagyon fontos információ lesz abból a szempontból, hogy kiderüljön: csak átmeneti az ipar gyengélkedése, vagy komolyabb a baj, és át kell gondolni az idei évre vonatkozó várakozásokat a szakértőknek.