|
| 24 méter hosszú, három méter átmérőjű SS-24-es típusú hatástalanított interkontinentális, ballisztikus rakéta. Hatótávolsága 12 ezer kilométer volt, s akár hat nukleáris robbanófejet is be tudott fogadni. 2005-ben állították ki Kecelen. MTI Fotó: Ujvári Sándor |
Az Egyesült Államok továbbra is messze kiemelkedő összegeket költ ilyen célokra, többet, mint az őt követő kilenc állam együttesen. Míg 2000-ben még 300 milliárd dollár volt a Pentagon költségvetése, addig 2014-re ez 610 milliárd dollárra ugrott, ami egyben a globális katonai kiadások 35 százalékát jelentik. Eközben az amerikai cégek kontrollálják a globális fegyverkereskedelem 75 százalékát.
Tavaly már a globális termelés 2,5 százalékát emésztették fel a katonai kiadások és elértve az 1.8 ezermilliárd dollárt. Ezek a költések mára jelentősen meghaladták az 1980-as évek végi korábbi csúcsokat.
Brutális hadikiadások világszerte
Az Egyesült Államokon kívül még számos hatalom költ a világon elképesztő összegeket fegyverekre évente: Kína 130 milliárd dollárt, Oroszország 85 milliárdot, Szaúdi-Arábia 80 milliárdot, az Egyesült Királyság és Franciaország 60-60 milliárdot, Japán és India 50-50 milliárdot, Németország 45 milliárdot, Dél-Korea 35 milliárdot, Brazília, Olaszország és Izrael 30-30-30 milliárdot, Ausztrália, Törökország és az Egyesült Arab Emirátusok (Emirátusok) pedig egyenként 25 milliárdot.
Térségünk biztonságérzete is átalakult
A tavaly februári kijevi puccs óta megbolydult térségünk számos állama rohamtempóban növeli hadikiadásait. Ukrajna idén egyenesen megkétszerezte ez irányú kiadásait, miután tavaly már 20 százalékkal emelte azt. Litvánia 50 százalékkal növelte idén katonai költségvetését, Lengyelország 20 százalékkal, míg Lettország 15 százalékkal.
Magyarországon 2016-ban a honvédelem költségvetése 20 százalékkal fogja meghaladni az ideit.
Olajból fegyver a Közel-Keleten
A hagyományosan darázsfészeknek számító Közel-Keleten is drámai mozgásokat látunk. Szaúd-Arábia agresszívan növelte kiadásait, amely tavaly már elérte a 80 milliárd dollárt – ez 2010-ben még 45 milliárd volt! -, ami csak paraszthajszállal van lemaradva Moszkva katonai kiadásaitól.
Az Emirátusok 23 milliárd dollárt költött, ezzel egy évtized alatt megháromszorozta kiadásait. Állhatatos lobbizásának következményeként az első nem-NATO tag lehet, amely hamarosan Predator drónokat vásárolhat Washingtontól.
Szaúd-Arábia és az Emirátusok lettek mára az amerikai fegyverek második és negyedik legnagyobb kuncsaftjai a világon.
Katar 24 milliárdért vásárolt tavaly, beleértve egy 11 milliárdos tételt, amin Apache támadó helikoptereket és modern rakéta-rendszereket szerzett be. Megtérült tehát a Boeing és a Lockheed Martin befektetése, akik pár éve új lobbi-irodákat nyitottak Dohában.
Washington 2014-ben megháromszorozta iraki eladásait, 15 milliárd dollár értékben szállítva harci repülőket, támadó helikoptereket és lézer-irányítású bombákat.
Káncz Csaba jegyzete
Egy vádpontra nem találtak elég bizonyítékot a finnek, de a többi is elég, hogy élete végéig a hűvösön maradjon az orosz neonáci. 
