A menekültválság és a tavaly november 13-i párizsi terrortámadás megváltoztatta Európa biztonság-érzetét. Felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint az EU-nak egy új biztonsági és védelmi politikára – sőt közös hírszerző ügynökségre - van szüksége, amelyek az egyre instabilabbá váló világpolitikai helyzethez alkalmazkodnak. Ez az új vonalvezetés egyben átalakítaná az EU korábbi, ’puha erőre’ (soft power) alapozott struktúráját.

Összetákolt európai biztonságpolitika

Ennek a jegyében kezdte meg a múlt hónapban működését Hágában az európai rendőri együttműködési szervezet (Europol) legújabb szerve, az Európai Terrorizmusellenes Központ (ECTC), amelynek fő feladata a tagállamok közötti biztonsági együttműködés fokozása. Az ECTC a külföldről érkező szélsőséges harcosok, a terrorizmus finanszírozása, az erőszakos online tartalmak, valamint a lőfegyverek illegális kereskedelme elleni tagállami fellépést hivatott hatékonyabbá tenni. Az új szervezetnek azonban ugyanazok a korlátai, mint az ötszáznál is több európai és külföldi intézményt összekötő Europolnak: a hagyományos felfogás értelmében nem rendelkezik széleskörű döntési-műveleti jogkörökkel, mindössze egyfajta platform a közreműködő tagállamoknak.

A Magyar Honvédség fegyveres rendész járőrei a belvárosi Váci utcában a Párizsban végrehajtott terrorcselekmények utáni napon 2015. november 14-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az európai biztonságpolitika jelenleg még csupán egy összetákolt váza a különböző kompetenciáknak, szabályoknak, nemzetközi konvencióknak. Mi több, egyes tagállamok komoly aggodalmakat táplálnak hírszerzési információk megosztásával kapcsolatban. Talán ezzel is összefüggésben áll, hogy a múlt hónapban az amerikai titkosszolgálat vizsgálatot indított annak feltárására, hogy az oroszok milyen szinten hatoltak be egyes európai országok politikai köreibe és hogyan finanszíroztak pártokat az elmúlt évtizedben. Az egyik ilyen vizsgált ország Magyarország lesz.

Milyen lépések történnek Európában?

Németországban a nemzetbiztonság jelenlegi becslése szerint 1100 erőszakra kész iszlamista személy él. A berlini kormányzat múlt decemberben változtatta meg a távközlési adatok tárolására vonatkozó törvényt. A telefon-kapcsolási adatok tízhetes tárolása a terror-gyanús személyek nyomra-vezetését hivatott elősegíteni. Ezen kívül a kormányzat a 2001 szeptember 11-i terrortámadás után hozott biztonsági törvénycsomag hatályát 2021-ig meghosszabbította. Ennek keretében a bankoknak, légitársaságoknak és távközlési cégeknek ki kell adniuk a személyes adatokat konkrét biztonsági gyanú esetén.

Franciaországban forrnak az indulatok a napokban arról, hogy lehetővé váljon-e az állampolgárság elvétele elítélt terroristák esetében? A kérdés körüli vihar már elsodorta Christina Taubira igazságügy-minisztert, aki tiltakozásul lemondott. A baloldali Hollande elnöknek is azzal kellett szembesülnie a parlamentben, hogy a Szocialista képviselők csaknem fele ellene szavazott a törvénytervezetnek, amely a szükségállapot szabályozását és az állampolgárság elvételét az Alkotmányba foglalta volna. Manuel Valls miniszterelnök tavaly áprilisban hozta nyilvánosságra, hogy 1550 francia állampolgár illetve letelepedési engedéllyel rendelkező személy áll szoros kapcsolatban szír és iraki terrorista hálózatokkal.

Nagy-Britanniában a nemzetbiztonság 1900 új embert tervez fölvenni a sorai közé, amely 15 százalékos növelése lenne a szervezetnek. A Nemzeti Kiber Központ felállítása az internet biztonságának növelését szolgálná. Londonban ezekben a napokban is a második legmagasabb szinten áll a biztonsági fenyegetettség besorolása.

Svédországban pár napja fogadta el a parlament a terror-ellenes törvénycsomag szigorítását. Ennek alapján a jövőben, ha valaki részt vesz egy terrorista szervezet kiképző táborában, az akár 6 év börtönnel sújtható.

A svéd titkosszolgálat (Säpo) adatai szerint az elmúlt három évben 300-an utaztak Svédországból Szíriába és Irakba, hogy az ottani harcokban részt vegyenek – és ennek a csoportnak a felel már vissza is tért Svédországba. A dánok sem szórakoznak: aki egy terror-szervezetet pénzügyileg támogat, vagy annak tagja lesz, azt akár 10 éves szabadságvesztéssel sújthatják.

Visszaélések Törökországban

Törökország esetében viszont azt láthatjuk, hogy stabil jogállami normák nélkül az erős törvényi fölhatalmazás széleskörű visszaélésekre ad lehetőséget a hatalom számára. Így például pár hónapja az ellenzéki Cumhuriyet lap főszerkesztőjét és fővárosi tudósítóját a terror-ellenes törvények alapján helyezték vád alá. Mindezt azért, mert az újságírók nyilvánosságra hoztak olyan dokumentumokat, amelyek igazolták, hogy a török titkosszolgálat fegyvereket szállít a szír szélsőséges erőknek. A török állambiztonság költségvetését Ankara az elmúlt évtizedben több, mint négyszeresére növelte, ehhez jön még a 2016-os központi költségvetésben előirányzott csaknem 50 százalékos emelés.

Káncz Csaba jegyzete