Európa frászt kapott ettől a kézfogástól

Egységesen a barátság új korszakának kezdeteként értékeli a török sajtó Recep Tayyip Erdogan török államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozóját. Részletek >>>>

A Sabah című vezető kormánypárti napilap Erdogannak azt a kijelentését emelte ki, amely szerint az Ankara és Moszkva közötti szálak még a korábbinál is erősebbre fonódnak majd. Az újság kiemelte, hogy a tárgyalás értelmében az együttműködés széleskörű lesz, a védelemtől az energiaellátásig, az áruforgalomtól a turizmusig minden területre kiterjed.

Titkos információk

Melih Altinok, a Sabah publicistája szerint Putyin titkos információkat osztott meg Erdogannal azokat az összeesküvőket illetően, akik a múltban szoros szövetségesnek számító két országot el akarták távolítani egymástól.

Mehmet Barlas tárcaíró gondolatmenetében még tovább ment. Úgy vélte: ha már a július 15-i puccskísérlet után egyértelművé vált Fethullah Gülen befolyása a török légierő tagjai között, akkor lehetséges az is, hogy az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő török hitszónok hálózata robbantotta ki a török-orosz viszályt tavaly november 24-én, amikor a török légierő lelőtt egy orosz vadászbombázót a szíriai határnál.

Új korszak

A Hürriyet című napilap szerint új korszak kezdődik a kétoldalú kapcsolatokban, amelyek szinte a mélypontról fordultak vissza. Az újság kiemelte, hogy a rendeződés heteken belül megkezdődhet.

A Habertürk "tiszta lappal" induló konszolidációról írt. Az újság Putyin azon kijelentésére helyezte a hangsúlyt, amely szerint a két ország jó viszonya a világ stabilitásához járul hozzá.

Több lap az építkezés időszakáról, egy stratégiai barátság megkötéséről számolt be. A Star és a Vatan ironikusan a "Hol is hagytuk abba?" kérdést tette fel címlapján. A lapok kedves gesztusként értékelték, hogy a szentpétervári találkozó munkavacsoráján Erdogan és Putyin kézfogását ábrázoló alátéteket helyeztek az asztalra.

Riadalom egy kézfogástól

A Sözcü című ellenzéki kemalista napilap úgy látta, hogy a két államfő "kézfogása riadalmat kelt a Nyugatban". Az újság szerint a nyugati országokat aggodalommal tölti el, hogy Törökország "arcát kelet felé fordítja". A Sözcü értékelésében Ankara és Moszkva kapcsolatai a találkozóval újból sínre kerültek.

Putyin orosz és Erdogan török elnök

Rahmi Turan, a lap vezető publicistája szerint Törökország előhúzta az orosz kártyát. "Csaknem az egész világ ellenünk van. Nagyon kevés a barátunk. A helytelen politika vezetett ide, de mindenkinek megmutattuk, hogy amikor a nemzetet fenyegeti veszély, képesek vagyunk összefogni" - fogalmazott.

Az Erdogan és Putyin közötti fagyos szembenállás oldódása mindkét félnek pozitív eredményeket szül majd, a fájdalmas sebek begyógyulnak. A közeledés Szíria szempontjából is reményt keltő. A Nyugattal való kapcsolataink napról napra feszültebbé váltak, Amerika és Európa nyomásának csökkentése érdekében a magára maradó Törökország most Oroszország felé fordította tekintetét - írta Turan.

Meglepetés

A The New York Times amerikai napilap az orosz-török  találkozóval kapcsolatban azt írta: meglepetésként érte a Nyugatot Törökország és Oroszország közeledése.

A lap szerint senki sem számított arra, hogy a török-orosz kapcsolatok szélsőségesen megváltoznak, legalábbis nem azonnal. Ez pedig elég volt ahhoz, hogy aggodalmat váltson ki Nyugaton.

Moszkvának és Ankarának a szíriai konfliktusban egymással ellentétes céljai vannak, Putyin és Erdogan pedig "egymás torkának estek", miután tavaly novemberben Törökország lelőtt egy orosz harci repülőt. Putyin akkor úgy nyilatkozott, hogy a törökök hátba támadták Oroszországot, és bocsánatkérést követelt Ankarától. Ezt a török kormány következetesen megtagadta. Moszkva végül szankciókat vezetett be Törökországgal szemben, a kapcsolatok pedig mélypontra kerültek.

Erdogannak a meghiúsított török puccskísérlet utáni első külföldi útja viszont Szentpétervárra vezetett, és a két államfő megállapodott a kétoldalú kapcsolatok helyreállításáról.

Ennek csak örülhet Putyin

A The New York Times szerint azonban bármilyen jövőbeli megállapodás a két ország között komoly következményekkel járhat a Közel-Keletre és Európára nézve. A szorosabb orosz-török kapcsolatok miatt feszültségek keletkezhetnek a NATO-ban, amit az orosz elnök örömmel ki is használna. Moszkva végső célja pedig az lehet - fejtegeti a lap -, hogy bevonja Törökországot befolyási szférájába, valamint az általa támogatott ázsiai biztonsági és gazdasági szervezetekbe.

Alekszandr Vasziljev, a Moszkvai Keleti Tanulmányok Intézetének orosz-török kapcsolatok szakértője szerint Erdogan Oroszországot a Nyugattal folytatott tárgyalásokban használhatja fel, mint adut. "Számára a fő cél a Nyugat, nem Oroszország" - mondta Vasziljev.