Hétfőn futott ki Dél-Japánból 2300 matrózzal és F-35-ös vadászgépekkel felszerelkezve az az amerikai hajóraj, amely az az egyre feszültebb Indiai-óceán térségét fogja ellenőrizni. India növekvő kétségbeeséssel figyeli, ahogyan Kína az elmúlt években szisztematikusan építi ki a dominanciáját a szomszédságában. Új-Delhi számára Peking úgynevezett ’Tengeri Selyemút’ projektje kimondottan irritáló, amelynek keretében a kínaiak kikötőkbe, ipari létesítményekbe és olajvezetékekekbe invesztálnak olyan – Indiával szemben többnyire ellenséges – szomszéd országokba, mint Mianmar, Sri Lanka, Banglades és Pakisztán. Nyugati és indiai geostratégák már jó ideje figyelmeztetnek arra a ’gyöngysorra’ – vagyis kínai kikötők egész sorára, amellyel Peking a teljes Indiai-óceánt ellenőrzése alatt tarthatja.
Biztonságpolitikai tengely
Ennek kapcsán figyelemre méltó Macron francia elnök múlt heti négy napos indiai látogatása. Párizs szerint a kínai haditengerészeti terjeszkedés az Indiai-óceánon át Kelet-Afrikáig kihatással lesz Franciaország biztonságára. Franciaország számos szigettel rendelkezik a Csendes- és az Indiai-óceánon és ezeket most ugródeszkaként akarja fejleszteni haditengerészeti befolyásának kiterjesztésére.
Macron a látogatása alatt 13 milliárd euró értékben 14 katonai és nukleáris energetikai megállapodást írt alá indiai vendéglátóival. Párizs hagyományos, Scorpène-osztályú tengeralattjárókat és nukleáris rakétákkal felszerelhető Rafale vadászgépeket ad el Új-Delhinek. Mindennél fontosabb, hogy a két fél megállapodott egy „Közös Stratégiai Vízió az Indiai-Óceán Régiójában” névre hallgató keretmegállapodásban, amely révén a két ország megnyitja szárazföldi és haditengerészeti bázisait a másik ország csapatai előtt. Nemcsak az indiai hadihajók használhatják ezentúl a az Indiai-óceáni francia bázisokat, hanem a franciák is hasonlóképpen Indiában. Párizs katonai bázisokat üzemeltet a kelet-afrikai Dzsibutiban, a Madagaszkár-közeli Réunion szigetén, az Arab Egyesült Emirátusokban, és Mozambik partjai közelében (Mayotte). India és Franciaország ráadásul katonai bázist akar építeni a Seychelle-szigeteken is.
|
| Káncz Csaba |
Elutasítják az egyoldalú lépéseket
Macron indiai beszédében világossá tette, hogy a katonai tengely kialakítása Indiával a kínai expanzió feltartóztatására irányul. Kijelentette, hogy „Biztonságunk és a világ stabilitása forog kockán az Indiai-óceánon. Az Indiai-óceán, csakúgy, mint a Csendes-óceán, nem lehet a hegemónia terepe”.
A februári Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián a német és francia hivatalnokok már nyilvánvalóvá tették, hogy erősíteni akarják kapcsolataikat az úgynevezett „Ázsiai Quad” (USA, India, Japán és Ausztrália) tengelyével. Florence Parly francia védelmi miniszter tavaly óta tárgyal Japánnal katonai együttműködésről és közös hadgyakorlatokról. Tokió és Párizs januári közös közleménye keményen fogalmaz: „a két fél aggodalmát fejezi ki a Kelet- és Dél-kínai tengeren kialakult helyzet miatt, ahol Kína megpróbálja megváltoztatni a status quo-t más országok kárára. A két fél elutasít minden egyoldalú lépést, amely ezeken a területeken növelné a feszültséget.”
Káncz Csaba jegyzete
Az éghajlatváltozás által potenciálisan legsebezhetőbb kis szigetállamokat képviselő csoport most jelentette be, hogy kivonul az azerbajdzsáni COP29 kulcsfontosságú üléséről. 
