A vörös-tengeri hajózást akadályozó katonai feszültség, amely a világkereskedelem tíz százalékát gátolja, valamelyest enyhülni látszik ugyan, de messze nem térnek vissza a békésebb idők.
A dán Maersk, a világ második legnagyobb konténerszállító vállalata ugyan újraindítja szállításait a kritikus Vörös-tenger–Szuezi-csatorna útvonalon, ám ennek hátterében viszonylag bonyolult matek áll - mondta Salvatore Mercogliano, a Campbell University professzora Yahoo Finance szerint.
Az alaphelyzet az, hogy világkereskedelmet 2023 eleje óta sújtja a Panama-csatorna vízellátásának elégtelen mivolta, ami leszűkítette ennek a vízi útnak az áteresztő kapacitását, továbbá a magas infláció miatt viszonylag gyenge fogyasztói kereslet, ami mérsékelte a szállítási vállalatok szolgáltatása iránti igényeket is.
Amikor a 0,7 százalék nagyon sok
Mercogliano szerint a Maersk kétségtelenül arra törekszik, hogy visszatérjen a megszokott közlekedési útvonal használatához a Vörös-tengeren át, ám ennek költségeit pénzügyi szakkifejezéssel élve hedge-eli. Magyarán igyekszik biztosítani, hogy a nagyobb kockázat okozta magasabb költségekre meglegyen a fedezete.
A Szuezi-csatornán és Vörös-tengeren át jelenleg északról dél felé haladva tucatnyi hajó üres konténereket visz Ázsiába, hogy legyen elég szállítóeszköz, amit fel tudnak tölteni áruval. Eközben az amerikai haditengerészet szervezte koalíció a Maersk amerikai zászló alatt úszó hajóit is sikerrel védte meg a jemeni hútik drónjaitól és rakétáitól.
A fő gond a biztosítási költségek megugrása. A háború káros esetére vonatkozó felár a rakomány értékének 0,02 százalékáról 0,7 százalékára ugrott, ami egy esetenként több milliárd dollár értékű árut szállító konténerhajónál tetemes összeg.
KI állja a számlát?
Felmerül a kérdés, ki fogja ezt megfizetni? Itt jön a képbe a szállítási matek következő eleme, nevezetesen, hogy a fuvarozók januárban állapodnak meg az új tarifákról a szállíttatókkal. Ezért ilyenkor kevesebb hajót indítanak, hogy növeljék az áruszállítási keresletet, és ezzel a szállítási díjakat. A történet végén természetesen a fogyasztó fizet.
Ez esetben ez alatt főként az európai vásárlókat kell érteni, miután a vörös-tengeri konténerszállítási forgalomban főként Kínából Európa hajózó áruk utaznak.
A Nézőpont szerint a Tisza 40 százalékon áll. 
