125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban. Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
Az Eurostat szerint a várható életkor emelkedésével, és a születések számának csökkenésével az EU-lakosság várhatóan nagyjából 30 százaléka lesz 65 éven felüli 2050-ben
Menthetetlenül öregszik Európa lakossága: az Eurostat szerint a várható életkor emelkedésével, és a születések számának csökkenésével az Európai Unió lakosságának várhatóan nagyjából 30 százaléka lesz 65 éven felüli 2050-ben.
Három évvel ezelőtt az arány még csak 16,5 százalék volt, 2010-ben 18 százalék 2030-ban pedig 25 százalék körüli lesz. Az Eurostat 2005-ből származó adatai szerint az Európai Unióban (Bulgáriát és Romániát nem számítva) a 75 éven felüli nők átlagosan 52 százaléka, a férfiak 21 százaléka élt egyedül.
A náluk fiatalabbaknál, a 65-74 év közötti korosztálynál 30, illetve 13 százalék ez az arány. A különbség azt jelzi, hogy az Európai Unióban a férfiak általában korábban halnak, mint a nők, hiszen összességben 59 százalékot tesz ki a nők aránya a 65 éven felüli korcsoportban, és az arány az életkor előrehaladtával emelkedik.
Az Eurostat szerint a 65 éves nők átlagosan még 20 évet élnek, a férfiak pedig 17-et.
A legnagyobb az egyedülálló, 75 éven felüli férfiak aránya Nagy-Britanniában, 30 százalék körüli, a 75 éven felüli nőknél Németország és Hollandia "vezet", 60 százalékkal. Nem sokkal utánuk Csehország, Franciaország, Olaszország, Szlovénia, Finnország és Nagy-Britannia következik.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár a kormány 2027-es költségvetési terveinek elemzésekor nem az első helyen bukkan fel, feltűnő, hogy két nagy, az elmúlt években, sőt évtizedekben elhanyagolt alágazat, az oktatás és az egészségügy területén is kiemelt szerepet kap a közétkeztetés problémája. Ez nem is meglepő, hiszen például az állami egészségügyben vannak olyan kórházak, amelyekben 660 forintból hozzák ki egy fekvőbeteg napi négy étkezését.
Jövőre 677 milliárd forintot fordít a kormány béremelésekre, amelyek mintegy 603 ezer közszolgálati dolgozót érintenek – derül ki a 2027-es költségvetési tervekből (bizonyosságot néhány óra múlva, a büdzsé parlamenti benyújtásakor kaphatunk). Főleg a rendvédelmi dolgozók köréből lehetett több kritikát hallani a 15 százalékos emelés mértékével kapcsolatban. Azonban miért ne lehetne egy kiszámíthatóbb, a reálbérek vásárlóerejét is jobban megőrző rendszert kialakítani?
Az Oroszország elleni uniós szankciók ellenére mégsem függesztette fel a hatóság az orosz Mere diszkontlánc egyik magyarországi cégét. Így hónapok óta hiába várnak a fizetésükre a lánc üzletében dolgozók, és a beszállítók sem kapják vissza az eladatlan árujukat.