A lengyel belügyminiszter a hétvégén felszólította az EU-t és a NATO-t, hogy alakítson ki „közös álláspontot” a Huawei telekommunikációs óriással kapcsolatban, miután annak egy alkalmazottját a lengyel elhárítás őrizetbe vette. Joachim Brudziński szerint a két nyugati szövetségnek el kell döntenie, hogy kiszorítják-e a kínai céget a piacaikról. Varsó egyben – Norvégiához hasonlóan – megkezdte annak vizsgálatát, hogy a Huawei részt vehet-e az ország 5G-s infrstruktúrájának kiépítésében.
A lengyelek jófiúk akarnak lenni
Varsó jól időzített Peking-ellenes lépése természetesen egybeesik azzal, hogy az USA, az Egyesült Királyság, Japán, Ausztrália és Új-Zéland már kizárja a kínai telekommunikációs cégeket a közbeszerzésekből, megakadályozandó a technológiai zsákmányszerzést és a kínai kémkedést. Washington, Ottawa, London, Canberra és Wellington radikálisan új hozzáállása nem választható el attól a fejleménytől, hogy Kínai Kommunista Párt a közelmúltban a katonai- és polgári hírszerzés radikális megerősítése mellett döntött.
Az EU már a múlt hónapban a kínai technológiai cégek részletes, biztonsági kockázatokat felmérő vizsgálatát helyezte kilátásba, miután egyre nagyobb nemzetközi gyanakvást kelt a kiberlopások, kiberkémkedés és a pekingi titkosszolgálatok feltételezett szoros kapcsolata. Brüsszeli értesülések szerint Peking arra kötelezi az ország technológiai cégeit, hogy működjenek együtt a hírszerző szolgáltatokkal, illetve arra, hogy kapcsolják velük össze rendszereiket. Brüsszel az Európában felépített kínai elektronikai infrastruktúrát szeretné feltérképezni. Az 5G kínai cégeken keresztüli bevezetése azért keltett nyugati félelmet, mert a technológia olyan kulcsfontosságú területekbe épülne be, mint az út-, és vasúthálózati működtetés, vagy a különböző felszerelések szállítási útvonalának teljes átláthatósága.
|
| Káncz Csaba |
Orbán pávatánca újabb próba előtt
Nem véletlen, hogy a német kormány tervbe vette, miszerint nemzetbiztonsági vizsgálatot indít minden olyen esetben, amikor egy nem EU-s külföldi cég egy német vállalat 10 százalék feletti részesedését akarja megszerezni – eddig 25 százaléknál volt ez a határvonal. Franciaország és Norvégia is hasonló lépésen dolgozik. A francia Orange SA egyben bejelentette, hogy nem használ semmilyen Huawei eszközt az ötödik generációs hálózat kiépítésekor.
Az ügy Budapestet is dilemma elé állítja, hiszen az Orbán-kormány az elmúlt években nagy politikai szívességeket tett Pekingnek – és több más eurázsiai despota hatalomnak – a nyugati fórumokon, holott a kínaiak nincsenek még az első 10 külföldi befektető között sem Magyarországon.
Brüsszel kezdettől fogva azt gyanította, hogy Kína azért forszírozza a EU keleti tagállamaival a különbejáratú kapcsolatot, mert szeretné azokat leválasztani, hiszen akkor nem kell megállapodnia az EU-val. A Reuters értesülései szerint tavaly Budapesten lobbizott egy francia-német tárgyalódelegáció, hogy távolodjon a magyar kormány Kínától, de visszautasították őket. Természetesen az USA is figyeli a térségbeli mozgásokat: a Wall Street Journal tavaly novemberi cikkében elemzi Kína betörését Európába és Orbán Sanghajban tett látogatása kapcsán arra figyelmeztet, hogy bár hazánk perfiériára szorult az EU-ban, a kínai bankok felvásárolták az új keletű magyar, jüanban jegyzett kötvényeket.
Káncz Csaba jegyzete
Az Audi csoport német autóipari konszern csökkenő bevétellel zárta az első fél évet, lefelé módosította idei bevételi prognózisát. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
