Európai hajtóvadászat a kínai kémek ellen – de mit lép Orbán?

A lengyel belügyminiszter a hétvégén felszólította az EU-t és a NATO-t, hogy alakítson ki „közös álláspontot” a Huawei telekommunikációs óriással kapcsolatban, miután annak egy alkalmazottját a lengyel elhárítás őrizetbe vette. Joachim Brudziński szerint a két nyugati szövetségnek el kell döntenie, hogy kiszorítják-e a kínai céget a piacaikról. Varsó egyben – Norvégiához hasonlóan – megkezdte annak vizsgálatát, hogy a Huawei részt vehet-e az ország 5G-s infrstruktúrájának kiépítésében.

A lengyelek jófiúk akarnak lenni

Varsó jól időzített Peking-ellenes lépése természetesen egybeesik azzal, hogy az USA, az Egyesült Királyság, Japán, Ausztrália és Új-Zéland már kizárja a kínai telekommunikációs cégeket a közbeszerzésekből, megakadályozandó a technológiai zsákmányszerzést és a kínai kémkedést. Washington, Ottawa, London, Canberra és Wellington radikálisan új hozzáállása nem választható el attól a fejleménytől, hogy Kínai Kommunista Párt a közelmúltban a katonai- és polgári hírszerzés radikális megerősítése mellett döntött.

Az EU már a múlt hónapban a kínai technológiai cégek részletes, biztonsági kockázatokat felmérő vizsgálatát helyezte kilátásba, miután egyre nagyobb nemzetközi gyanakvást kelt a kiberlopások, kiberkémkedés és a pekingi titkosszolgálatok feltételezett szoros kapcsolata. Brüsszeli értesülések szerint Peking arra kötelezi az ország technológiai cégeit, hogy működjenek együtt a hírszerző szolgáltatokkal, illetve arra, hogy kapcsolják velük össze rendszereiket. Brüsszel az Európában felépített kínai elektronikai infrastruktúrát szeretné feltérképezni. Az 5G kínai cégeken keresztüli bevezetése azért keltett nyugati félelmet, mert a technológia olyan kulcsfontosságú területekbe épülne be, mint az út-, és vasúthálózati működtetés, vagy a különböző felszerelések szállítási útvonalának teljes átláthatósága.

Káncz Csaba

Orbán pávatánca újabb próba előtt

Nem véletlen, hogy a német kormány tervbe vette, miszerint nemzetbiztonsági vizsgálatot indít minden olyen esetben, amikor egy nem EU-s külföldi cég egy német vállalat 10 százalék feletti részesedését akarja megszerezni – eddig 25 százaléknál volt ez a határvonal. Franciaország és Norvégia is hasonló lépésen dolgozik. A francia Orange SA egyben bejelentette, hogy nem használ semmilyen Huawei eszközt az ötödik generációs hálózat kiépítésekor.

Az ügy Budapestet is dilemma elé állítja, hiszen az Orbán-kormány az elmúlt években nagy politikai szívességeket tett Pekingnek – és több más eurázsiai despota hatalomnak – a nyugati fórumokon, holott a kínaiak nincsenek még az első 10 külföldi befektető között sem Magyarországon.

Brüsszel kezdettől fogva azt gyanította, hogy Kína azért forszírozza a EU keleti tagállamaival a különbejáratú kapcsolatot, mert szeretné azokat leválasztani, hiszen akkor nem kell megállapodnia az EU-val. A Reuters értesülései szerint tavaly Budapesten lobbizott egy francia-német tárgyalódelegáció, hogy távolodjon a magyar kormány Kínától, de visszautasították őket. Természetesen az USA is figyeli a térségbeli mozgásokat: a Wall Street Journal tavaly novemberi cikkében elemzi Kína betörését Európába és Orbán Sanghajban tett látogatása kapcsán arra figyelmeztet, hogy bár hazánk perfiériára szorult az EU-ban, a kínai bankok felvásárolták az új keletű magyar, jüanban jegyzett kötvényeket.

Káncz Csaba jegyzete