|
| Fort Lahore, Pakisztán (Pixabay) |
Pakisztán a héten a tervezettnél többet, 5,5 milliárd dollár tőkét szerzett kötvénykibocsátásból, amire azért volt szükség, mivel devizatartalékai az idén vészesen lesüllyedtek. Az elnök, Shahid Khaqan Abbasi a Bloombergnek azt mondta, a fizetési mérleg romlása csak átmeneti, bár elismerte, hogy a politikai felfordulás negatívan érinti az ország gazdaságát. Ennek ellenére valószínűsíti, hogy elérik majd az évi hat százalékos gazdasági növekedést.
Az atomfegyverrel rendelkező országban a vezető politikusok ellen folyó korrupciós ügyek és vallási szélsőségesek tiltakozásai gondoskodnak folyamatos feszültségekről. A kormány megbízatása június 4-én lejár, az országból idén a 2008-as válság óta nem látott nagyságú tőke áramlott ki. Az elmúlt években számos alkalommal kaptak pénzt a Nemzetközi Valutaalaptól. Ennek ellenére az elnök most azt hajtogatja, hogy nincs szükségük mentőcsomagra.
Nemrég rendőrautókat gyújtottak fel és rendőröket gyilkoltak a vallási szélsőségesek, a hadsereg először megtagadta a rendrakást. Ezek után mégis elkezdték felszámolni a fontos közlekedési vonalakat blokkoló erőszakos tüntetéseket, majd újra visszavonták őket.
Állandó a káosz
“Pakisztán, az időzített bomba – egy ország állandó káoszban” – hangzik a német Heise.de cikkének címe. A cikk szerint a demonstráció a szélsőségesek szabadon engedésével és az igazságügy-miniszter lemondásával végződött, követeléseiket is teljesítették, annak ellenére, hogy rendőröket gyilkoltak.
A szélsőségesek félelemben tartják a társadalmat, a politikusok pedig gyakran semmit sem tesznek, pedig egy évekkel ezelőtti, 140 halálos áldozatot kívánó iskolai támadásnál megígérték, hogy szigorúan fognak fellépni a szélsőségesek ellen. Ehelyett inkább felhasználják őket, hogy Indiában, Kasmírban vagy Afganisztánban beavatkozzanak.
Vallás vagy víz
A vallás sokak szerint azonban tulajdonképpen inkább csak ürügy, a valódi probléma, hogy az országban az erőforrások szűkösek, az emberek alig tudnak megélni. A vízhiány veszélyesebb, mint a Talibán (azaz a tálibok)? – veti fel egy másik német háttércikk. Az országnak tulajdonképpen rengeteg ivóvize van a gleccserekből, de annyira rossz az infrastruktúra, hogy ennek jó része elszivárog vagy nem jut el a rászorulókhoz.
Eközben a kínaiak a jelek szerint kilóra felvásárolják az országot: kikötőket, különleges gazdasági övezeteket hoznak létre, ahol saját szabályaik szerint gazdálkodhatnak, saját biztonsági rendszerrel védve magukat. Még a kínai jüan mint pénz bevezetését is követelték, eddig sikertelenül. Gwadar kikötőjéből állítólag csak a bevétel 9 százaléka illeti a pakisztániakat, 91 százalék a kínaiaké.
Amerika teret vesztett
Eddig a mindenkori amerikai elnökök rendszeresen pénzelték Pakisztánt, fegyvereket szállítottak, katonai segélyt nyújtottak, és az IMF-en (Nemzetközi Valutaalap) keresztül is juttattak neki pénzt. Most azonban, hogy Kína is betette a lábát, a pakisztáni katonai vezetők már sokkal kevésbé figyelnek az amerikaiakra – állítja a német lap. Az USA a napokban is szóváltásba keveredett Pakisztánnal, amely szerinte támogatja a terrorizmust a térségben. (Osama bin Ladent is az országban lőtték le, a tálibok is rendszeresen ott találnak menedéket – a szerk.)
Közös megegyezéssel szűntetik meg az adásvételt. 
