Meg kell kezdeni a megbeszélést a kétállami megoldás, Izrael mellett egy palesztin állam létrehozásának konkrét terveiről – jelentette ki az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben hétfőn. Josep Borrell a tagországok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az az út, mely mentén Izrael el akarja pusztítani a Hamász iszlamista terrorszervezetet, „kétség kívül helytelen”. Izrael nem építhet békét „csak katonai eszközökkel” – húzta alá.
„Mostantól nem beszélek a közel-keleti békefolyamatról, hanem csak egy kétállami megoldás folyamatáról”
– fogalmazott. Az uniós diplomácia vezetője hangsúlyozta, a humanitárius helyzet a Gázai övezetben „nem lehet rosszabb”. A humanitárius ellátást biztosítani kell azon százezreknek, akiknek a nélkülözés mellett bombáktól kell tartaniuk – mondta.
Újságírói kérdésre válaszolva Borrell kijelentette: „az ukrajnaiaknak nem kell aggódniuk”, az Európai Unió mindaddig segélyt juttat az országnak, ameddig arra szükség van. Az európai segítség erősebb, mint valaha – tette hozzá.
Hadja Lahbib, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Belgium külügyminisztere kiemelte: Gáza rendkívüli helyzetben van, azonnali tűzszünetre, az ellenségeskedés leállítására, a túszok szabadon bocsátására és a nemzetközi jog tiszteletben tartására van szükség.
Vissza kell térni a békefolyamathoz, amelynek két egymás mellett békében élő állam létrehozásához kell vezetnie – hangoztatta. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a fenntartható béke helyreálljon a régióban – húzta alá. Mivel a katonai megoldás nem hozhat megoldást, az izraeli, a palesztin, a szaúd-arábiai, az egyiptomi és a jordániai külügyminiszterrel tervezett hétfői megbeszéléseken az EU politikai megoldásra fog törekedni – mondta. A belga külügyminiszer reményét fejezte ki, hogy Brüsszel a közeljövőben békekonferenciát szervezhet a helyzet politikai megoldására.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban elmonda, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel videókapcsolaton keresztül tervezett hétfői megbeszélésen az EU meg fogja erősíteni az országnak szánt támogatását, amely – szavai szerint – kiemelten katonai eszközök biztosítását jeleneti. Mivel azonban az uniós katonai segítség akadozik, a tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk vállalásuk teljesítését és a védelmi ipar működését – mondta. Hadja Lahbib reményét fejezte ki, a hétfői tanácsülés megteremti annak lehetőségét, hogy a február elsejére tervezett rendkívüli uniós csúcson az EU hosszútávú pénzügyi támogatás folyósításáról döntsön Ukrajna számára.
Stéphane Séjourné francia külügyminiszter azt mondta, bízik abban, hogy az Európai Unió szankciókat fog bevezetni a ciszjordániai palesztinok ellen erőszakos cselekményeket elkövető izraeli telepesekkel szemben. Ukrajnával kapcsolatban megerősítette, országa újabb katonai eszközök átadásával folytatja Ukrajna támogatását, továbbá elő kívánja segíteni a jövő héten esedékes rendkívüli uniós csúcs sikerét az ukrán népnek szánt pénzügyi támogatásról szóló megegyezés érdekében.
Annalena Baerbock német külügyminiszter arról beszélt, hogy nem lehet béke a Közel-Keleten mindaddig, amig a Hamászt fel nem számolják. Hangsúlyozta: ehhez biztosítani kell, hogy a terrorszervezet ne részesülhessen semmilyen pénzügyi támogatásban. Ezzel összefüggésben üdvözölte, hogy pénteken az Európai Unió Külügyek Tanácsa a Hamász terrorszervezetet és a Palesztin Iszlám Dzsihád nevű iszlamista szervezetet érintő korlátozóintézkedések célzott keretét hozta létre, és hat embert jegyzékbe vett. Addig nem élhetnek békében sem az izraeliek, sem a palesztinok, amíg mindkét nép nem érzi biztonságban magát. Ehhez a kétállami megoldás jelentheti az egyetlen megoldást – hangoztatta a német külügyminiszter.
(MTI)
A hozam nem minden, vagy mégis? 
