Jelentett a Központi Statisztikai Hivatal, június-augusztusban az előző év azonos időszakához képest 58 ezer fős növekedéssel 4.444 millió főre, történelmi csúcsra nőtt a foglalkoztatottak száma, a változáshoz az elsődleges munkaerőpiac 99 ezer fős növekedéssel, a közfoglalkoztatottak száma 40 ezer fős csökkenéssel, a külföldi telephelyen dolgozók száma pedig 1 ezer fős csökkenéssel járult hozzá.
Utol kéne érni a cseheket
A legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 73,7 százaléka dolgozott, ami már érdemben meghaladja az EU28-ak 71,4 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 77,6 százalékos rátájának eléréséhez – írja kommentárjában Horváth András, a Takarékbank elemzője.
700 ezer embert munkába lehetne állítani
A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 700 ezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. Figyelembe kell venni azonban, hogy a fenti csoportok egy részének a foglalkoztathatósága meglehetősen problémás így érdemi beavatkozások szükségesek a nyílt munkaerőpiacon való megjelenésükhöz.
Továbbá a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében, ahogy a közszféra munkavállalóinak száma az utóbbi hónapokban már minimálisan csökken.
Az elemző szerint a foglalkoztatás bővülésének az eddig látottakhoz képesti lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén. Így még inkább hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba minden áron való bevonásának kérdése, amennyiben a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlett európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez.
Hogy alakul majd a ráta?
A foglalkoztatottak száma a nyár végéig várhatóan már nem éri el a 4,5 millió főt, erre 2018 nyaráig várnunk kell. Várhatóan tovább csökken a munkanélküliek száma, idén a nyár végére 4 százalék alá csökken némileg a ráta, míg éves átlagban 4,2 százalék lehet az arány. Ez az arány 2018-ban várakozásaink szerint átlagosan 3,8 százalékig süllyed.
Nem teljesen ért egyet ezzel Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője, ő úgy véli, hogy az év további részében is enyhén 4 százalék fölött ingadozhat a munkanélküliek aránya, jövőre pedig folytatódhat a munkanélküliségi ráta lassú ütemű csökkenése.
Az Erste az év egészére 4,2 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát prognosztizál, jövőre pedig 4 százalék, vagy akár kismértékben az alá csökkenhet a mutató. A feszes munkaerőpiac segíthet a reálbér növekedési ütem fenntartásában, ami a GDP növekedési ütemet erősítheti a növekvő keresleten keresztül, valamint idővel az inflációs folyamatokat is érdemben felgyorsíthatja. Becslésük szerint az infláció idén 2,4 százalék, jövőre pedig 3,4 százalék lehet.
Már több ezer embert fordítottak vissza a német határokról a szigorított ellenőrzések bevezetése óta. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
