|
| Az Audi győri gyára. Forrás: Audi Hungaria Zrt. |
Az elmúlt négy év legalacsonyabb szintjére esett vissza a DUIHK Befektetői Hangulat-Index értéke, amely a cégek várható gazdasági aktivitását fejezi ki.
Három százalékos növekedésre számítanak
Az index most plusz 15 ponton áll: 2016-ban még 18, 2017-ben 21, 2018-ban pedig 28 pontot mértek. A mutató alapján a DUIHK idén mintegy három százalék körüli gazdasági növekedésre számít, ami nagyságrendileg egybecseng más intézmények legfrissebb előrejelzéseivel.
A megkérdezett cégek mintegy fele elégedett a saját üzleti helyzetével – 2018-ban még hatvan százalék volt ez az arány –, negyven százalék változatlannak, tíz százalék pedig rosszabbnak tartja azt. A magyar gazdaság helyzetét 58 százalékuk értékeli jónak – ez két százalékpontos csökkenés 2018-hoz képest.
Munkaerőhiány: fennakadások a termelésben
Az egyik legnagyobb problémát továbbra is a munkaerőhiány okozza: a megkérdezett cégvezetők több mint kétharmada szerint „nem kielégítő” a hozzáférés a szakképzett munkaerőhöz – a legnagyobb problémát a feldolgozóiparban jegyezték fel. A jelenlegi helyzettel a cégek kevesebb mint tíz százaléka elégedett.
A vállalatok több mint felénél a munkaerőhiány „kisebb-nagyobb fennakadásokat” okoz a folyamatos termelésben vagy szolgáltatásban.
A munkaerőhiány miatt jelentős mértékben emelkednek a munkaerőköltségek: több pénzbe kerül a meglévő dolgozók megtartása, valamint az új munkavállalók felvétele. A cégek idén átlagosan kilenc százalékos bérköltség-emelkedésre számítanak.
Az adózással elégedettek, a közbeszerzésekkel nem
A gazdaságpolitikai keretfeltételek megítélése viszont összességében tovább javult, főleg az adózás területén: idén már az adóterhelést és az adóigazgatási eljárásokat tekintve is több az elégedett vállalatvezető, mint az elégedetlen.
A közbeszerzések átláthatósága és a korrupció tekintetében ugyanakkor továbbra is komoly problémák vannak: a válaszadók kétharmada kifogásolandónak tartja a jelenlegi helyzetet. A közbeszerzések átláthatóságát például 64 százalék értékeli rossznak vagy nagyon rossznak. Ezeken a területeken az elmúlt években alig mértek a javulást.
A túlnyomó többség maradna
Összességében ugyanakkor továbbra is magas a Magyarország melletti elkötelezettség: a megkérdezett cégvezetők 82 százaléka ma is hazánkat választaná beruházása helyszíneként. Ez körülbelül a 2000-2004-es, valamint a 2010-2011-es időszak értékeinek felel meg, és jelentős fejlődés a 2015-ös 71 százalékhoz képest.
Ha a térség többi államát nézzük, a legvonzóbb befektetési célország Észtország, megelőzve Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát. Magyarország egy hellyel került előrébb 2018-hoz képest – helyet cserélt Romániával –, és jelenleg a 9. legvonzóbb célpont a listán szereplő húsz ország közül.
Varga: veszélyforrás a munkaerőhiány
Dale A. Martin, a DUIHK elnöke összegzésében kiemelte: a befektetők nagy többsége továbbra is alapvetően jónak értékeli saját cége és a magyar gazdaság helyzetét, ugyanakkor sok olyan bizonytalansági tényező van a világgazdaságban, amely nehezebb gazdasági körülményeket jelez előre.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a jelentés azt mutatja, hogy a német cégek továbbra is stabilnak és jónak tartják a szabályozást, kedvezőnek látják a gazdasági környezetet, és értékelik a növekedést támogató lépéseket. Ugyanakkor elismerte, hogy a szakképzett munkaerő hiánya veszélyforrás.
A pénzügyminiszter komoly visszaigazolásnak tekinti, hogy a megkérdezett cégek 82 százaléka ma is Magyarországon fektetne be. A felmérést 232 vállalatvezető bevonásával végezték az idei év elején, a legtöbben közülük német tulajdonú céget vagy magyar tulajdonú DUIHK-tagvállalatot irányítanak.
A cégeket nem érdekli a politika
A privátbankár.hu tavaly nyáron készített háttérbeszélgetéseiből szintén az derült ki, hogy a német nagyvállalatok nem gondolják újra magyarországi befektetéseiket a magyar demokrácia állapota miatt. A cégeket ugyanis az üzlet érdekli, nem pedig a politika.
Ez egészen addig így marad, amíg a magyar kormány nem lép át egy határt, például nem veszélyezteti az ország EU-tagságát. Ugyanakkor az új befektetéseknél már felmerülhet a kérdés, hogy nem ciki-e üzletelni a magyar kabinettel – mondták forrásaink a háttérbeszélgetések során.
Szimbiózisban az Orbán-kormánnyal
Arra pedig a legnagyobb német gazdasági lap is, a Handelsblatt is utalt korábban, hogy az Orbán-kormány és a nagy német cégek egyfajta jótékony szimbiózisban élnek. A német vállalatok profitálnak – a többi közt – a relatív olcsó magyar munkaerőből, a kedvező adózásból és a munkaadók igényeire szabott munkaidő-szabályozásból, az Orbán-kormány pedig örül annak, hogy a német befektetők (is) pörgésben tartják a magyar gazdaságot, és ezáltal akaratlanul is segítik a kormány hatalmon maradását.
Ezzel együtt persze nyilvánvaló, hogy a német cégek erőteljes jelenlétével az ország is jól jár, gondoljunk csak a munkahelyteremtésre és a nagy ívű, hosszú távú befektetésekre.
Már rendezni kellett volna a konfliktust. 
