4p

Sorra vesszük, hogy a Közel-Keleten és Ázsiában milyen politikai dilemmákat váltott ki Putyin inváziója és milyen szankciókat vezetnek be Moszkvával szemben. Izrael és Törökország különlegesen nehéz diplomáciai feladvánnyal szembesült.  Káncz Csaba jegyzete.

Az orosz invázió Törökországot, Izraelt, az Egyesült Arab Emirátusokat, Indiát és a távol-keleti országokat komoly politikai dilemmával szembesítette. Különböző okok miatt mindegyiknek meg kellett találnia a kényes egyensúlyt a szuverén Ukrajna elleni orosz agresszió elítélése és a Moszkvával fenntartandó konszolidált viszony közötti mezsgyén.

Az elmúlt napokban még többségüknek sikerült ez mutatvány, de az orosz invázió magasabb fokozatba lépésével világosabb állásfoglalásra kényszerülnek.

Vlagyimir Putyin Oroszország Biztonsági Tanácsának online ülésén elnöki rezidenciáján Novo-Ogaryovóban 2022. február 18-án.  EPA/MIKHAIL KLIMENTYEV / SPUTNIK / KREMLIN
Vlagyimir Putyin Oroszország Biztonsági Tanácsának online ülésén elnöki rezidenciáján Novo-Ogaryovóban 2022. február 18-án. EPA/MIKHAIL KLIMENTYEV / SPUTNIK / KREMLIN

Erdogan játszmája

Erdogan elnök az elmúlt pár évben jó munkakapcsolatot épített ki Putyin elnökkel, dacára a kétoldalú súrlódásoknak Szíriában, Líbiában és a Dél-Kaukázusban. NATO tagállam létére vásárolt az Sz-400-as orosz légvédelmi rakétarendszerből, aminek folyományaként Washington leállította az 5. generációs, lopakodó F-35-ös vadászgépek eladását Ankarának. Közeledett a Kremlhez, mivel úgy érezte, hogy a nyugati világ túlságosan mostohán bánik vele.  Különösen a 2016-os puccsot követő, ellenzék elleni hadjáratát övező nyugati kritikát fogadta nehezen.

Mindeközben a török elnök egyre jobb viszonyt kezdett ápolni az ukrán vezetéssel is és erőteljes támogatásáról biztosította Ukrajna szuverenitását és területi integritását. A krízis előtti hetekben és napokban Ankara a válságdiplomáciai megoldását szorgalmazta és került minden közvetlen kritikát Moszkvával szemben. Az invázió kezdete után azonban Törökország is új hangot ütött meg: már elítéli az orosz behatolást és nyíltan Ukrajna oldalára állt.

Izrael dilemmája

Putyin lépései Izraelt is nehéz helyzetbe hozták. Egyrészt aggódik az orosz agresszió miatt, másrészt jó kapcsolatokat ápol Ukrajnával, amelynek zsidó elnöke van.

Az invázió megkezdéséig nem akart szembeszegülni Moszkvával, hiszen Putyin csak ritkán kritizálta Izraelt a megszállás alatt lévő palesztinok sorsa miatt. Tel-Aviv rá van utalva a Kreml hallgatólagos beleegyezésére, amikor bombázza a Szíriában állomásozó iráni és a Hezbollah erőket.

Bár a Kreml időnként felemelte a hangját Szíria szuverenitásának megsértése miatt, de ez a kritika korlátok közt marad, amíg Izrael nem okoz problémákat a Szíriában állomásozó orosz erők számára. Izrael szeretné is ezt a status quo-t fenntartani.

Az óriási washingtoni nyomás hatására azonban Izrael kurzusváltásra kényszerült.  Csütörtökön Jair Lapid külügyminiszter leszögezte: „Oroszország támadása valójában a világrend elleni támadás. Izrael kész az ukrán emberek támogatására.”

Az Egyesült Arab Emírségek pávatánca

Az Emírségek tartózkodott az ENSz Biztonsági Tanácsának szavazásán, amikor Putyin inváziójának elítélése volt napirenden. A sokakat megdöbbentő diplomáciai lépés mögött az Emírségek azon frusztrációja áll, hogy véleménye szerint az Egyesült Államok már nem hajlandó garantálni az Arab-öböl térségének békéjét. Ennek keretében az utóbbi időszakban egyre nyíltabban oszt kártyákat Kínának.

India csapdában

Modi miniszterelnök hindu-nacionalista kormányzata kiváló kapcsolatokat ápol Washingtonnal és India a Kína-ellenes ’QUAD’ szövetség tagja. De Új-Delhi közeli katonai kapcsolatokat ápol Moszkvával és ezért tartózkodott az ENSZ Biztonsági Tanácsának szavazásán, amikor az orosz invázió elítéléséről döntött a testület.

Dél-Kelet Ázsia megosztott

Indonézia és Szingapúr nyilvánosan elítélte az orosz inváziót. Vietnám – Moszkva legszorosabb szövetségese a térségben – nem kritizálta nyilvánosan a Kreml döntését, de az állami média meglepően kritikus, holott a Krím 2014-es annexiójakor még a Nyugatot tették felelőssé a geopolitikai feszültségért.

Dél-Korea szankciókat szervez, ami valószínűleg érinti a hajóépítést, ez pedig negatívan érintené az orosz arktikus stratégia megvalósítását. Tajvan a világ legnagyobb chip-exportőre is csatlakozott a nyugati szankciókhoz.

Japán export-korlátozásokat jelentett be a félvezetőkre és más csúcstechnológiás termékekre.  A japán pénzügyi szankciók kiterjednek a Promszvjaz Bankra, a Bank Rosszija-ra és a VEB-re. A Hitachi mintegy 7200 embert foglalkoztat Ukrajnában, akikre a multinacionális cég evakuációs tervet dolgozott ki.

Folyamatosan frissülő híreink a témában:

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Az USA részesedése az EU LNG-importjában januárban 60 százalékra nőtt
Privátbankár.hu | 2026. január 30. 19:59
Az Egyesült Államok adta januárban az Európai Unió cseppfolyósított földgáz- (LNG) importjának 60 százalékát – derült ki a pénteken közzétett adatokból –, ami megerősíti Washington szerepét Európa legnagyobb LNG-szállítójaként.
Makro / Külgazdaság Elszaladt az infláció Németországban
Privátbankár.hu | 2026. január 30. 16:59
Németországban 2,1 százalékra gyorsult az infláció januárban.
Makro / Külgazdaság Bemondta az elemző, már most borult az idei GDP-terv
Imre Lőrinc | 2026. január 30. 12:45
A magyar gazdaság teljesítménye 2025 egészében elmaradt a várttól, és a negyedik negyedév sem hozta meg azt a lendületet, amiben reménykedni lehetett 2026-ra vonatkozóan. A legtöbb elemző rontotta, vagy legalábbis lefelé mutató kockázatokkal látta el az idei növekedési prognózisát. De megérkezett az első, 2 százalék alatti előrejelzés is.
Makro / Külgazdaság A kormány szerint megvédték az országot a recessziótól
Privátbankár.hu | 2026. január 30. 12:15
A háború és a gyenge német ipar a felelős.
Makro / Külgazdaság Kifli.hu: átlagosan 26 ezer forint egy bevásárlás
Privátbankár.hu | 2026. január 30. 10:25
Négyszeresére nőtt a Kifli.hu árbevétele Magyarországon.
Makro / Külgazdaság Kiderült, hogy mennyibe kerül egy tankolás szombattól
Privátbankár.hu | 2026. január 30. 09:57
Változik a dízel nagykereskedelmi ára.
Makro / Külgazdaság Döbbenetes, hogy egy év alatt mennyi magyarral lett kevesebb
Privátbankár.hu | 2026. január 30. 08:58
A becsült természetes fogyás 52 200 fő 2025-ben.
Makro / Külgazdaság Itt a friss GDP-szám: Nagy Mártonék erre nem lehetnek büszkék
Privátbankár.hu | 2026. január 30. 08:30
2025 negyedik negyedévében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit Magyarországon. Az év egészében, szintén a nyers adatok alapján, 0,4 százalékkal, kiigazítással pedig mindössze 0,3 százalékkal bővült a GDP.
Makro / Külgazdaság Kapitány István: Készül a terv az euró bevezetésére
Privátbankár.hu | 2026. január 30. 08:00
A Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője egyeztetés után bevezetné az eurót.
Makro / Külgazdaság Megremegett az olajpiac, a befektetők attól tartanak, hogy Trump Iránban is beavatkozhat
Privátbankár.hu | 2026. január 29. 19:52
Mintegy 3 százalékkal, öthavi csúcsra emelkedtek ma a világpiaci kőolajárak. A háttérben az áll, hogy egyre több amerikai hadihajó érkezik Irán partjaihoz, és nő a beavakozás kockázata. Ha ez megtörténne, az a globális olajkínálatra nagyon negatív hatással lenne.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG