Az orosz invázió Törökországot, Izraelt, az Egyesült Arab Emirátusokat, Indiát és a távol-keleti országokat komoly politikai dilemmával szembesítette. Különböző okok miatt mindegyiknek meg kellett találnia a kényes egyensúlyt a szuverén Ukrajna elleni orosz agresszió elítélése és a Moszkvával fenntartandó konszolidált viszony közötti mezsgyén.
Az elmúlt napokban még többségüknek sikerült ez mutatvány, de az orosz invázió magasabb fokozatba lépésével világosabb állásfoglalásra kényszerülnek.
Erdogan játszmája
Erdogan elnök az elmúlt pár évben jó munkakapcsolatot épített ki Putyin elnökkel, dacára a kétoldalú súrlódásoknak Szíriában, Líbiában és a Dél-Kaukázusban. NATO tagállam létére vásárolt az Sz-400-as orosz légvédelmi rakétarendszerből, aminek folyományaként Washington leállította az 5. generációs, lopakodó F-35-ös vadászgépek eladását Ankarának. Közeledett a Kremlhez, mivel úgy érezte, hogy a nyugati világ túlságosan mostohán bánik vele. Különösen a 2016-os puccsot követő, ellenzék elleni hadjáratát övező nyugati kritikát fogadta nehezen.
Mindeközben a török elnök egyre jobb viszonyt kezdett ápolni az ukrán vezetéssel is és erőteljes támogatásáról biztosította Ukrajna szuverenitását és területi integritását. A krízis előtti hetekben és napokban Ankara a válságdiplomáciai megoldását szorgalmazta és került minden közvetlen kritikát Moszkvával szemben. Az invázió kezdete után azonban Törökország is új hangot ütött meg: már elítéli az orosz behatolást és nyíltan Ukrajna oldalára állt.
Izrael dilemmája
Putyin lépései Izraelt is nehéz helyzetbe hozták. Egyrészt aggódik az orosz agresszió miatt, másrészt jó kapcsolatokat ápol Ukrajnával, amelynek zsidó elnöke van.
Az invázió megkezdéséig nem akart szembeszegülni Moszkvával, hiszen Putyin csak ritkán kritizálta Izraelt a megszállás alatt lévő palesztinok sorsa miatt. Tel-Aviv rá van utalva a Kreml hallgatólagos beleegyezésére, amikor bombázza a Szíriában állomásozó iráni és a Hezbollah erőket.
Bár a Kreml időnként felemelte a hangját Szíria szuverenitásának megsértése miatt, de ez a kritika korlátok közt marad, amíg Izrael nem okoz problémákat a Szíriában állomásozó orosz erők számára. Izrael szeretné is ezt a status quo-t fenntartani.
Az óriási washingtoni nyomás hatására azonban Izrael kurzusváltásra kényszerült. Csütörtökön Jair Lapid külügyminiszter leszögezte: „Oroszország támadása valójában a világrend elleni támadás. Izrael kész az ukrán emberek támogatására.”
Az Egyesült Arab Emírségek pávatánca
Az Emírségek tartózkodott az ENSz Biztonsági Tanácsának szavazásán, amikor Putyin inváziójának elítélése volt napirenden. A sokakat megdöbbentő diplomáciai lépés mögött az Emírségek azon frusztrációja áll, hogy véleménye szerint az Egyesült Államok már nem hajlandó garantálni az Arab-öböl térségének békéjét. Ennek keretében az utóbbi időszakban egyre nyíltabban oszt kártyákat Kínának.
India csapdában
Modi miniszterelnök hindu-nacionalista kormányzata kiváló kapcsolatokat ápol Washingtonnal és India a Kína-ellenes ’QUAD’ szövetség tagja. De Új-Delhi közeli katonai kapcsolatokat ápol Moszkvával és ezért tartózkodott az ENSZ Biztonsági Tanácsának szavazásán, amikor az orosz invázió elítéléséről döntött a testület.
Dél-Kelet Ázsia megosztott
Indonézia és Szingapúr nyilvánosan elítélte az orosz inváziót. Vietnám – Moszkva legszorosabb szövetségese a térségben – nem kritizálta nyilvánosan a Kreml döntését, de az állami média meglepően kritikus, holott a Krím 2014-es annexiójakor még a Nyugatot tették felelőssé a geopolitikai feszültségért.
Dél-Korea szankciókat szervez, ami valószínűleg érinti a hajóépítést, ez pedig negatívan érintené az orosz arktikus stratégia megvalósítását. Tajvan a világ legnagyobb chip-exportőre is csatlakozott a nyugati szankciókhoz.
Japán export-korlátozásokat jelentett be a félvezetőkre és más csúcstechnológiás termékekre. A japán pénzügyi szankciók kiterjednek a Promszvjaz Bankra, a Bank Rosszija-ra és a VEB-re. A Hitachi mintegy 7200 embert foglalkoztat Ukrajnában, akikre a multinacionális cég evakuációs tervet dolgozott ki.
Folyamatosan frissülő híreink a témában:
Az Egyesült Államok csaknem kéttucatnyi olajszállító tankhajót juttatott ki a Hormuzi-szoroson keresztül Irán tudta nélkül. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
