Aláírta az Európai Unió a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezményt. A dokumentumot az uniós igazságügyi biztos és az EU soros elnökségét ellátó Málta képviselője írta alá a ceremónián, ahol Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára is jelen volt.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács üdvözölte az Európai Unió lépését, véleményük szerint az aláírás jelentősen megnövelte az egyezmény globális támogatottságát. Hozzátették: az EU szervezetként való csatlakozása erős politikai jelzést küld az unió tagállamainak az egyezmény ratifikációjának szükségességéről.
Még nem szállt be mindenki
Bár az isztambuli egyezményt az EU összes tagországa aláírta, közülük eddig csak tizennégy ratifikálta: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Málta, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovénia. A szerződést a felsorolt tagállamokon kívül kilenc másik ország is ratifikálta. Az aláírást követően el kell fogadni a konvenció rendelkezéseit, amelyhez az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges.
A közleményben felidézték: Európában minden harmadik nőt ért már fizikai vagy szexuális erőszak, húsz nőből pedig egyet megerőszakoltak. Az Európai Bizottság tavaly márciusban tett arra javaslatot, hogy az EU csatlakozzon az isztambuli egyezményhez, az uniós parlament pedig novemberben a folyamat felgyorsítását sürgette.
Az Európa Tanács által 2011-ben elfogadott konvenció az első nemzetközi jogi eszköz az erőszakot elszenvedő nők védelmében, de a családon belüli és párkapcsolati erőszak minden más aspektusára is kitér, többek között az erőszak tanúivá váló gyermekek védelmére is. Az egyezmény részletes szövege megtalálható a Council of Europe oldalán eredeti nyelven, a Nőkért.hu oldalán pedig magyarul is.
|
Meghökkentő statisztika: ennyire durván diszkriminálnak a munkáltatók? A nők munkaerőpiacon betöltött szerepe továbbra is központi kérdés a foglalkoztatással és a karrierépítéssel kapcsolatban. A Jobline Női Karriernap szervezőcsapatának friss kutatása az aktuális helyzetet és a női munkavállalók tapasztalatait vette górcső alá. A felmérésben több mint 2200, különböző életkorú, foglalkozású és családi állapotú nő vett részt. Tovább >>> |
Nem jöttek be az önkéntes nyugdíjpénztári pénzek lakáscélú felhasználásával kapcsolatos várakozások. 
