Bővülő foglalkoztatás
Az eurózóna összesített munkanélküliségi adata több mint 7 éve a legalacsonyabb, immár 10 százalék alatt van. Ezen belül Németországban a legjobb a helyzet, ahol mindössze 4,1 százalék (közelíti a teljes foglalkoztatottságot), a legrosszabb a helyzet 19 százalékkal Spanyolországban. Görögországból nincs friss adat, tavaly szeptemberben még 23 százalék volt, de Görögország a maga extrém helyzetével egy külön történet. Ami a lényeges: a zóna egészében egy év alatt egymillióval csökkent a munkanélküliek száma, és a trend tartósnak ígérkezik.
A cégek és a háztartások a felmérések szerint egyre optimistábbak a gazdasággal kapcsolatban. A cégek jelzései alapján az álláshelyek száma tovább fog nőni, és ez lehet a hajtóereje a gazdasági növekedésnek. Egy, a Bloomberg szerint megkérdezett német közgazdász szerint a német gazdaság növekedése pont jó, elég nagy ahhoz, hogy tovább növelje a foglalkoztatottságot, de nem túlzott annyira, hogy inflációs veszély, túlfűtöttség jelentkezzen. Hozzátette, ez a lehető legoptimálisabb gazdasági helyzet.
Ellentmondás
Miközben a német gazdasági helyzet tehát tökéletes, az eurózóna többi részében pedig távolról sem az, de javuló, addig az Európai Központi Bank monetáris politikája továbbra is extrém, a lehető legnagyobb válsághelyzetre van méretezve. Kérdés, hogy ez a súlyos ellentmondás mikor fog feloldódni, vagyis az EKB mikor kezdi már meg végre a tényleges gazdasági helyzethez való alkalmazkodást, ahogy ezt amerikai társa, a Fed már teszi.
Az eurózóna kamata 0, ami már önmagában extrém és a fellendülés látva idejétmúlt, de ezen túlmenően még a kötvényvásárlási program is zajlik, és bár mértéke rövidesen havi 80-ról 60 milliárd euróra csökken, a korábbi terv az volt, hogy havonkénti fokozatos csökkentéssel még idén kivezetik. Ez most már nagyon aktuális lenne, kérdés, hogy Draghi hajlandó-e újra módosítani, és a javuló adatokhoz alkalmazkodni. Az eszközvásárlás megszüntetésén túl most már a kamatemelés iránt is egyre nagyobb igény mutatkozik, különösen Németországban, ahol, mint láttuk, tökéletes a gazdasági helyzet, és ehhez normális kamatszint illene.
A délieknek sem kell
Ami a déli, viszonylag magas munkanélküliséggel küzdő tagállamokat illeti, ott önmagában ugyancsak nem segít a 0 kamat, hisz ezeknek az országoknak az a legfőbb problémája, hogy az árak, de különösen a bérek túl magasra emelkedtek, és így nem elég versenyképesek. Önálló valuta esetén ezt leértékeléssel lehetne megoldani, de az eurózóna részeként csak az lehet a megoldás, ha fejlettebb régiókhoz, különösen Németországhoz képest kissé lemarad a bérszínvonal. Ezt minél kisebb inflációval és béremelkedéssel lehet megoldani, tehát ezekben az országokban fölösleges erőltetni az EKB inflációs célját.