Hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a beruházások első negyedévi statisztikáját teszi közzé. A tavalyi első három negyedévre jellemző visszaeséssel ellentétben, a negyedik negyedévben a 2019-es év azonos időszakához viszonyítva 2,5 százalékkal, a 2020 harmadik negyedévéhez képest - szezonálisan kiigazítva - 4,8 százalékkal nőtt a beruházások volumene. 2020 egészében a fejlesztések 3,8 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi rekordmagas szinttől. A beruházások újbóli felfutását elsősorban a költségvetési szervek és a háztartások növekvő aktivitása okozta, miközben a vállalkozások fejlesztései továbbra is csökkentek. A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 3,6 százalékkal csökkent, amiben meghatározó szerepet játszott, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások továbbra is visszafogták fejlesztéseiket. Ugyanakkor a beruházások 18 százalékát realizáló költségvetési szerveknél az új tárgyi eszközök vásárlásai kiemelkedően, 10 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz képest.
Szintén hétfőn jelenik meg az ipari termelői árak áprilisi alakulása és a szolgáltatások külkereskedelmének első negyedéves adatai. A múlt év negyedik negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 31, importja 25 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az aktívum 810 millió euró volt, 855 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál. Az előző negyedévhez képest a koronavírus okozta járvány negatív gazdasági hatásai valamelyest fokozódtak a szolgáltatás-külkereskedelem export oldalán, míg import oldalon enyhültek. Az export 11 százalékkal csökkent, az import 5,9 százalékkal nőtt a harmadik negyedévhez mérve.
Kedden a KSH a bruttó hazai termék (GDP) 2021. első negyedévének második becslését teszi közzé. Az első becslés szerint az előző negyedévhez viszonyítva 1,9 százalékkal nőtt, az egy évvel korábbihoz mérve a nyers adat szerint 2,3 százalékkal, a naptárhatástól megtisztítva 2,0 százalékkal csökkent Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az idei első negyedévben. Az előző negyedévhez viszonyított 1,9 százalékos növekedéshez leginkább az ipar, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág járult hozzá.
Az elemzők az előző negyedévhez mérve 0,3 százalékos, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,7 százalékos visszaesésre számítottak. Az uniós összehasonlításban számításba vett, minden egyszeri tételtől megtisztított, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adat szerint az idei első negyedévi GDP volumene 1,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, amikor 2,1 százalékos volt a növekedés. Ugyanez a mutató a tavalyi második negyedévben 13,3 százalékos, a harmadikban 5,3 százalékos és negyedikben 3,9 százalékos csökkenést mutatott.
Kedden adja ki a KSH a külkereskedelmi forgalom márciusi részletes adatait is. Márciusban az export euróban számított értéke 22,3 százalékkal, az importé 15,3 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt. A külkereskedelmi mérlegtöbblet 685 millió euróval javult, 1,013 milliárd eurót tett ki. Harmadszor lépte túl az egymilliárd eurót az exporttöbblet, ez először tavaly februárban, majd szeptemberben fordult elő. Az előző hónaphoz viszonyítva az export 14,0 százalékkal, az import 13,5 százalékkal nőtt.
Kedden közli a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) a májusi beszerzésimenedzser-index (BMI) értékét. A szezonálisan kiigazított mutató áprilisi értéke 50,8 pont volt, ami nagyobb a márciusi 48,8-nál, de a hetedik legalacsonyabb áprilisi érték 1995 óta. A válaszadók - két hónapos szűkülő trendet megszakítva - az előző hónaphoz képest kedvezőbb folyamatokról számoltak be. A szerény bővülési ütem mellett a BMI-t alkotó részindexek továbbra is vegyes képet mutattak. A foglalkoztatottságindex értéke egy hónap bővülés után ismét 50,0 pont alá került áprilisban. A termelési mennyiség indexe nőtt márciusi értékéhez képest, és 50,0 pont fölött maradt, amivel második hónapja a termelt mennyiség növekedését jelezte áprilisban.
Pénteken jelenik meg a kiskereskedelmi forgalom áprilisi statisztikája. Márciusban a nyers adat szerint 1,5 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,0 százakkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakihoz képest. Az előző hónaphoz viszonyítva 0,8 százalékkal nőtt a szezonális és naptárhatástól megtisztított forgalom. A forgalom éves összevetésben nyolcadik hónapja csökkent márciusban. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,0 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,9 százalékkal csökkent, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,1 százalékkal nőtt a naptárhatástól megtisztított értékesítés. Az első negyedévben 3,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
