|
| Alexandria Ocasio-Cortez (Fotó: EPA/EUGENE GARCIA) |
Egy tavaszi prágai interjújában Steve Bannon kijelentette: ha a demokraták nyerik az idei kongresszusi választást november 6-án, akkor még aznap elindítják az alkotmányos leváltási (impeachment) eljárást, mivel más nincs Trump ellen a kezükben. A tanácsadó az őszi választásokat ezért egy népszavazásnak tartja Trump visszahívásáról, hiába fognak a választási listákon más egyéni jelöltek nevei szerepelni. A három hónap múlva esedékes sorsdöntő választás miatt ezért is érdemes egy pillantást vetnünk a demokratákra, különösen, mivel a párt új ikonja miatt ott egyébként is forradalmi változások zajlanak.
A radikális szoci csillag
A 28 éves Alexandria Ocasio-Cortez idén februárig még felszolgáló volt egy manhattani étteremben, de mára a demokraták új csillaga lett. Az a New York-i választókörzet, ahol elindul a republikánus versenytársa ellen novemberben, olyannyira baloldali beállítottságú, hogy a demokraták akár egy tacskót is elindíthatnának, még az is megnyerné a választást. Így szinte bizonyosra vehető, hogy 28 évesként az amerikai történelem legfiatalabb hölgyeként válasszák meg kongresszusi képviselőnek és komoly szerepet játszhat pártja jövőjének alakításában.
De itt mindjárt meg is jelenik a zavar az Erőben. Ocasio-Cortez ugyanis radikális szocialistának számít és számos olyan álláspontot képvisel, ami a jelenlegi pártvezetés szerint nem fogja segíteni a pártot a fehér munkásosztály és a középosztály egy részének visszacsábításában. Programja valójában Bernie Sanders elnökjelölt 2016-os manifesztójának felvizezett változata. Így például követeli az amerikai bevándorlási hivatal (ICE) bezárását, 15 dolláros minimálórabért, egészségügyi ellátást alanyi jogon, 2035-ig 100 százalékban megújuló energia-termelést és támogatja az államilag támogatott munkahely-garanciát. A pártvezetés szerint ezek túl radikális álláspontok és a republikánus körzeteket a politikai középről kell megnyerni.
A radikális balosok harca
A demokrata szavazóbázis azonban ezt egyre inkább másképp látja. Ők egy olyan tartalmi üzenet kialakítását követelik, amely a jövőbe mutat. Ennek két fontos oszlopa lehetne a multikulturális sokszínűség és a gazdasági populizmus. Olyan üzenetek, amelyet Ocasio-Cortez a puerto-ricoi származásánál fogva hitelesebben tud képviselni, mint például Bernie Sanders.
Az új üzenetek kedvező visszhangra találhatnának a tinédzsereknél is, akik többsége egy 2016-os Harvard-tanulmány szerint többségünkben antikapitalista nézeteket vallanak. A radikális baloldaliak harca a nagy pénzek politikát befolyásoló és torzító hatása ellen a polgárok egy nem elhanyagolható részénél támogatást talál. Összességében azonban az állam szerepének túlhangsúlyozását a választók többsége elutasítja.
Falnak megy a párt?
|
| Káncz Csaba |
Minél több interjút ad a demokraták új csillaga, annál világosabbá válik, hogy az új szocializmus képe meglehetősen hasonlít a régi sémákhoz: több szabályozás, több állami beavatkozás és több adó. Azt, hogy miből finanszíroznák a szélesebb szociális juttatásokat, arra éppen olyan ködös válaszokat ad, mint Trump, aki szerint az adócsökkentések végül is önmagukat fogják finanszírozni. Ocasio-Cortez radikálisan liberális bevándorlási politikája is elutasításra talál a többségnél. A Fehér Ház azonnal lecsapta a magas labdát és a demokratákat azzal vádolja, hogy mindenfajta határvédelmet le akarnak építeni és a nyitott határokat támogatják.
Ocasio-Cortez a demokraták radikális baloldali szárnyához hasonlóan mintha jobban figyelne a fejlődő világra, mint a Nyugatra és egyre erőteljesebb Izrael-ellenes álláspontot vesz föl. S noha a zsidó szavazatok számarányukat tekintve nem jelentősek, a a demokrata párt mögötti zsidó donorok nagyon komoly súlyt képviselnek.
Összességében tehát a párt radikális balra tolódása jó hírnek számít Trump számára. Komoly a veszélye ugyanis annak, hogy – az amúgy is jobbra tolódó világban - a novemberi demokrata jelöltek világképe az átlagszavazótól túlságosan távol kerül és ez végül falnak vezetheti a pártot.
Káncz Csaba jegyzete
Elítélik Mohammad Javad Vafaei Sani halálos ítéletét. 
