Ezekben az órákban is pusztít a Dnyiprón (Dnyeperen) levonuló árhullám, amelyet a Nova Kahovka-i gát pusztulása engedett útjára. A közvetlen áldozatok és károk összesítése még hetekig eltarthat, a gát megsemmisülése viszont hosszú távon is iszonyatos pusztítást fog okozni a terület életvilágában, a környék mezőgazdaságának is jelentős károkat fog okozni, veszélybe sodorja százezrek vízellátását. És akkor még a zaporizzsjai atomerőműről még nem beszéltünk, amelynek hűtésében szintén fennakadások lehetnek. Remélhetőleg az erőművet sikerül biztonságosan tovább működtetni, esetleg leállítani, mert abba még belegondolni is nehéz, hogy milyen, egész Európát, sőt a világot érintő katasztrófát jelentene Európa legnagyobb atomerőművének súlyos üzemzavara.
Természetesen az első kérdések mindenki fejében azok voltak, hogy mi történt és ki a felelős? Elsőre úgy tűnhetett, hogy a szokásos körbe kerültünk: az ukránok az oroszokat, az oroszok az ukránokat vádolták – ki tudja eldönteni, ki és milyen mértékben mond igazat? Csakhogy aztán tisztulni kezdett a kép, és mostanra már közvetett bizonyítékok alapján nagyjából tudni lehet, mi történt.
Jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy a gátat az oroszok, közelebbről pedig a 205. gépesített lövészdandár 1. zászlóaljának katonái robbantották fel. Azért szinte biztos, hogy a robbantást az oroszok hajtották végre, mert a gát a háború első napjaitól orosz kézen volt, és kiemelten védett objektumnak számított. Egy hozzá kapcsolódó hidat már korábban felrobbantottak az oroszok a herszoni ukrán ellentámadás idején, és arról is voltak hírek, hogy a többi részét is aláaknázták.
Az ukránoknak ezen felül nincsenek is olyan eszközeik, amelyekkel távolról jelentős strukturális károkat lehetett volna okozni egy olyan masszív, ráadásul jórészt víz alatt található építményben, mint ez a gát. Emlékezhetünk, hogy az ukránok a folyón lejjebb található Antonovszkij hidat is heteken át lőtték HIMARS rakétákkal, amíg végül az oroszok használhatatlannak nyilvánították, de a híd még akkor sem omlott le, végül aztán azt is az oroszok robbantották fel tavaly novemberben, visszavonulásukat fedezendő. Sem konvencionális tüzérségi eszközök, sem mondjuk Storm Shadow rakéták nem képesek arra, hogy leromboljanak egy ilyen építményt, bár természetesen károkat képesek lettek volna okozni benne.
A Nova Kahovka-i gátnak a mostani felvételeken látható 900 méter hosszú szakasza csak egy töredéke a teljes, hatalmas építménynek, amely egy nagyjából három kilométer hosszú, 30 méter magas, és az alapjainál nagyjából 100 méter széles építmény, amely arra van tervezve, hogy „az idők végezetéig" a víz hatalmas nyomását állja ki. Ezt kívülről komolyan megrongálni is hatalmas erőfeszítés lenne, ha ilyen támadásokat indítottak volna azukránok, arról biztosan lennének felvételek. Reálisan egyetlen módon lehetett elérni azt, amit most látunk: a duzzasztógátnál működő vízierőmű a gátba magába beleépített géptermeiben elhelyezett hatalmas mennyiségű robbanóanyaggal – márpedig ide csak az oroszok voltak bejáratosak.
„A figurális nagy piros gomb az oroszok kezében volt, ahogy a gát feletti kontroll is. Elméletben még mindig van némi esély arra, hogy a korábbi sérülések és a megnövekedett vízmennyiség nyomása miatt baleset történt volna, de ez szerintem túl csekély”
– foglalja össze Bendazsevszij Anton katonai szakértő Facebook-posztjában.
Aztán ott van az a tény, hogy a gátat és az erőművet kontrolláló oroszok az elmúlt hetekben – az esős tavaszi időjárást kihasználva – rekordmagasságba duzzasztották a vizet a gát feletti hatalmas, nagyjából átlagosan 18 köbkilométernyi vizet tartalmazó víztározóban. Erre semmilyen más épkézláb magyarázat nem adódik, mint az, hogy a bekövetkező árhullám hatásait igyekeztek minél inkább megnövelni.
— Evan Hill (@evanhill) June 6, 2023
Végzetes felelőtlenség
Felmerült a történtek egy olyan forgatókönyve is, hogy az oroszok csak a gát egy kisebb részét akarták felrobbantani, de elszámolták magukat, és így szakadt át a gát (arról, hogy pontosan mekkora szakaszon és milyen mélységben semmisült meg az építmény, illetve hogy az áttörő víz nyomása milyen további károkat okozott azóta, egyelőre nincs pontos információ, pedig ez sem mindegy az árhullám nagysága szempontjából). Ha tényleg ez történt, akkor az egyrészt elképesztő felelőtlenségről, másrészt elképesztő hozzá nem értésről tanúskodik orosz részről. Ezt a forgatókönyvet támaszthatja alá, hogy egyes híradások szerint az áradás első áldozatai pont a 205. dandár a gát közelében állomásozó katonái voltak, illetve hogy a terület orosz kormányzóját sem értesítették a közelgő katasztrófáról (bár ez utóbbi az orosz világban akár a rendes ügymenet része is lehet.
Közvetett bizonyítékként értékelhető, illetve az orosz propaganda működéséről is tanulságos képet fest az, ahogy az orosz információs térben a katasztrófára reagáltak. A robbanás-robbantás nagyjából június 6-án hajnali két órakor történhetett. Valószínűleg egy darabig még az oroszok azt hitték, sikerült csak egy kis részét elpusztítani a gátnak, mivel Nova Kahovka oroszok által kinevezett polgármestere, Vlagyimir Leontyev még reggel 6 órakor is úgy nyilatkozott, hogy a gáttal minden rendben, nem tudják miért emelkedik a víz szintje, a polgári lakosság biztonságban van (nemsokára többméteres víz alá kerültek Nova Kahovka település jelentős részei).
Újabb egy órával később egyes orosz katonai bloggerek már arról beszélnek, hogy egy kis, kontrollált robbantás történt, amelynek célja a Dnyipro szigetein pozíciókat foglaló ukrán erők „kiöntése” lett volna. Közben azonban kiderül, hogy a gát jelentősen megsérült, így Leontyev hirtelen irányt vált, és közli, nem volt robbantás, a gátszakadást ukrán támadás okozta. Azonban van némi keveredés az üzenetekben, mert több, az orosz állami propagandához köthető csatorna arról beszél, hogy korábbi ukrán belövések okozta károk miatt omlott le a gát egy része (arról nem téve említést, hogy a karbantartás is orosz feladat lett volna, ahogy arról sem, hogy ha korábban károkat szenvedett a gát, akkor talán nem kellett volna rekordmagasra duzzasztani a vizet fölötte).
Very important on #Kakhovka. The chronology of the terrorist attack by Russian terrorists. Or how Russians screwed in their excuses.
— Volodymyr Tretyak (@VolodyaTretyak) June 6, 2023
At two o'clock in the morning, the Russians blow up the Kakhovka hydroelectric power station, but they don't see how much. It's not very visible,… pic.twitter.com/Yb9CSdW4d4
Más, a hadsereghez köthető Telegram-csatornákon viszont ekkor még boldogan tapsoltak ahhoz, hogy a gát kontrollált felrobbantása miatt menekülnek az ukrán egységek a Dnyipro alsó folyásának szigeteiről, miközben az oroszok lövik őket.
Délelőttre aztán világossá vált, hogy csernobili léptékű katasztrófát okoz a gátszakadás, és ez az orosz információs térben is gyors hátraarchoz vezetett: immár egyértelműen az ukránok műve a gát pusztulása (bár azt még ekkor sem tudták egyértelműen eldönteni, hogy robbantás, tüzérségi támadás vagy a korábbi sérülések miatt történt a dolog).
A leginkább tehát az tűnik valószínűnek, hogy az oroszok egy kisebb léptékű, a Dnyipro alsó szakaszát az ukránok számára átjárhatatlanná, a szigeteken tartózkodó egységeket evakuációra kényszerítő robbantást terveztek, csak hát elszámolták magukat. Nagyon.
Érdekes adalék a történtekhez, hogy már egy június 5-én készült műholdfelvételen is felfedezett szakértő némi sérülést, ez azonban nem feltétlenül van kapcsolatban a mostani eseményekkel, bár azt mindenképpen jelzi, hogy ha az oroszok nem éppen a gát felrobbantására készültek, akkor viszont nem sok figyelmet fordítottak annak karbantartására.
New satellite imagery of the Khakovka dam from June 5 shows evidence that a section of the roadway and sluice gates had been recently damaged or destroyed.
— Evan Hill (@evanhill) June 6, 2023
(Left: May 28, Right: June 5)
: @Maxar pic.twitter.com/o6StIwIoJr
Időt nyerni bármi áron?
Mindenesetre a gát – részleges vagy teljes – felrobbantása jelen helyzetben kizárólag az oroszoknak állhatott érdekében. Az elmúlt napokban a front számos szakaszáról érkeztek hírek fokozódó ukrán aktivitásról, kisebb-nagyobb támadásokról. Közben teljes a káosz Oroszország területén, Belgorod régió határmenti részén, ahol újabb, az elméletben az ukrán hadseregtől független, a Putyin-rezsimmel szembenálló orosz félkatonai egységek rendszeres betöréseket hajtanak végre, egyes területeket pedig valószínűleg ellenőrzésük alatt is tudnak tartani.
Video captured the moment when the roof of a building was washed down Ukraine's Dnipro River as widespread flooding broke out after the breach of the Nova Kakhovka dam pic.twitter.com/M0x6jsUHKg
— Reuters (@Reuters) June 7, 2023
A történésekről minden frontszakaszon szinte csak orosz forrásokból lehet értesülni, ugyanis az ukrán hadvezetés teljes hírzárlatot rendelt el, amelyet még az ukránpárti, a közösségi médiában aktív szakértők, tudósítók is többé-kevésbé betartanak. Ennek következtében érkezhetnek olyan hírek, hogy Vuledárnál például több tucat harckocsit és páncélost (köztük Leopardokat) és sok száz katonát katonát vesztettek az ukránok, Szergej Sojgu szerda reggeli összefoglalója szerint pedig
„az ukrán fegyveres erőknek a front különböző részein megkísérelt összes offenzíváját megállították, aminek következtében az ukránok vesztesége összesen 3715 katona, 52 harckocsi, 207 páncélozott harcjármű, 134 jármű, 5 repülőgép, 2 helikopter, 48 tüzérségi löveg és 53, pilóta nélküli légi jármű. A támadás visszaverése során elszenvedett orosz veszteségeket 71 halottban és 210 sebesültben, 15 harckocsiban, 9 páncélozott harcjárművben, két egyéb járműben és kilenc lövegben adta meg.”
A hivatalos orosz narratívából rendszeresen kibeszélő Wagner-vezér, Jevgenyij Prigozsin viszont közben arról számolt be, hogy Bahmut délnyugati részére újra benyomultak az ukrán erők, illetve a várostól északnyugatra is jelentős előrehaladást értek el. (Mellesleg pedig arról, hogy harcosai elfogtak egy orosz alezredest, aki részegen tüzet nyitott a Wagner katonáira, valamint arról is, hogy a Wagner bahmuti visszavonulási útvonalait az orosz reguláris erők aláaknázták – minden rendben tehát az orosz védelmi vonalak körül.)
Mi történik? Ez már az ukrán offenzíva lenne? Nem tudjuk, de valószínűbbnek látszik, hogy ez még a „csatatér előkészítésének” fázisa, azaz az ukránok kisebb akciókkal igyekeznek kedvező pozíciókat elfoglalni a további hadműveletekhez, illetve felmérni az orosz védelmi állásokat, valamint „fárasztani” az orosz egységeket, fogyasztani az orosz lőszerkészleteket, a tartalékok folyamatos átcsoportosítására és bevetésére kényszeríteni az orosz hadvezetést.
Még mindig nem tudjuk, hol és mikor fog megindulni az „igazi” ukrán offenzíva, sőt az is elképzelhető, hogy maga az ukrán hadvezetés is több forgatókönyvet tart készenlétben, és az orosz védelmi képességek, valamint a most megszerzett tapasztalatok függvényében születik majd döntés a végleges haditervről. A kész vagy félkész terveket most bizonyosan át kell gondolni a Nova Kahkova-i gáttal történtek fényében, de ettől függetlenül is könnyen elképzelhető, hogy az ukránok eleve csak a nyár közepére-végére tervezték az offenzíva teljes megindítását.
A gát elpusztítása valamivel egyszerűsíti az orosz hadvezetés dolgát, ugyanis a folyó déli szakaszán most hetekig, de inkább hónapokig nem képzelhető el semmilyen átkelő hadművelet (bár kérdés, hogy a néhol kilométer széles folyamon reális tervként lehetett-e számolni valamilyen partraszállóakcióval). Innen tehát erőket lehet átcsoportosítani más frontszakaszok védelmére, a Krímbe vezető lehetséges ukrán támadási útvonalakat pedig jócskán leszűkítette ez a fejlemény.
Ráadásul jelentős ukrán erőforrásokat fog felemészteni a katasztrófa következményeinek elhárítása, illetve a kármentés és az újjáépítés megkezdése is, ez is enyhítheti a nyomást ideig-óráig az orosz erőkön.
„Az áradás rövid- és középtávon lehetetlenné tesz minden, a folyón keresztül végrehajtott katonai műveletet. Miután levonul az árvíz, az érintett terület akkor is hetekig járhatatlan lesz, nehézfegyverzettel még ennél is tovább.
Nem tudjuk, hogy az ukránok terveztek-e a Dnyeperen keresztül nagyobb támadó akciót az ellenoffenzíva-keretében, de ez mostantól biztosan lekerült a napirendről. A Dnyeper szigetein működő ukrán különleges alakulatok az áradás elől visszavonultak a jobb partra.
Az áradás elöntötte a folyó bal partján beásott orosz alakulatok állásait is. Nincs adat az esetleges személyi veszteségekről, de az ott felhalmozott lőszernek, hadianyagnak és haditechnikának biztosan nem tesz jót az árvíz”
– foglalta össze a katonai következményeket Rácz András Oroszország-szakértő Facebook-bejegyzésében.
Ha nem tudják megvédeni, elpusztítják?
Összességében azonban a gát felrobbantása megint az orosz haderő gyengeségét, illetve az orosz propaganda hazug mivoltát bizonyítja. Egy ilyen kétségbeesett lépés (még ha nem is ekkora léptékű rombolással számoltak is eredetileg), azt mutatja, hogy az orosz hadvezetés nem bízik abban, hogy „erőből” meg tudja védeni a jelenleg megszállva tartott területeket, és még a 2014 óta megszállt, „szent” orosz földként kezelt Krím vonatkozásában is komoly kétségeik vannak.
Elképesztő az is, hogy miközben Herszon megyét hivatalosan Oroszország részének tekintik, az ott lakókat orosz állampolgároknak tartják, szemrebbenés nélkül rájuk szabadítanak egy ilyen katasztrófát – majd a Dnyipro partvidékéről, illetve Herszonból menekülők útvonalát gyorsan meg is bombázzák a levegőből, illetve tüzérségük használatával. Az árhullám által magával sodort vegyi anyagok több száz négyzetkilométernyi területet szennyezhetnek be, a kiöntött csatornák, a temetetlen állati tetemek – és sajnos emberi holttestek – járványokat szabadíthatnak a környék ukrán, de orosz uralom alatt álló területeire. Néhány hétnyi, legfeljebb hónapnyi katonai haladék reményében évtizedekre kiható károkat okoztak a Dnyipro menti területek energiaellátásában, vízellátásában, mezőgazdaságában, állatvilágában. Az ökológiai katasztrófa minden bizonnyal a Fekete-tenger élővilágát is érinteni fogja, mivel a hatalmas folyam rengeteg szennyező anyagot, de aknákat, fel nem robbant lőszereket is magával fog vinni mélyen a tengerbe is.
New @CopernicusEU Sentinel-3 satellite image from this morning shows the extent of flooding along the Dnipro River (this is using near-infrared) pic.twitter.com/k65qy8SUoA
— Erwan Rivault (@ErwanRivault) June 7, 2023
Mi több, a káros hatások erőteljesen fognak jelentkezni 2014 óta orosz kézen lévő, illetve „szeparatista” területeket is. A Krím-félsziget vízellátásában megkerülhetetlen szerepe volt a most kiürülő víztározóból induló csatornának, amely ezután nem fog tudni vizet szállítani (és amelynek kontrollja a 2022-es invázió egyik ürügye is volt). A víztározó vize nemcsak a Dnyiprótól nyugatra és északra fekvő területek ivóvízellátásában és öntözésében játszott fontos szerepet, hanem Donyeck megye magát részben orosznak valló lakossága számára is pótolhatatlan. A gát pusztulása nemcsak a következő évekre teheti lehetetlenné a hatékony földművelést, de évtizedes távlatokban akár a megye egy részének elsivatagosodását is okozhatja.
Ha az elpusztított Mariupol, a szó szerint földig rombolt Bahmut képei nem lettek volna elegendők ahhoz, hogy a világ megértse, mit is jelent a valóságban az orosz béke és fejlődés, amit Ukrajna megszállt részeinek ígértek, akkor most mindenki, aki még hisz a putyini propagandának, nézegetheti egy sok tízezer ember életét közvetlenül, milliók életét közvetve tönkretevő humanitárius, és egyben egy felmérhetetlen hatású természeti katasztrófa képeit is.
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
