Az IMF az idén 3,0 százalékos, 2020-ban pedig 3,4 százalékos világgazdasági növekedésre számít. Az előrejelzést az áprilisban kiadott prognózisához képest az idei évre vonatkozóan 0,3 százalékponttal, a jövő évre vonatkozóan pedig 0,2 százalékponttal rontotta. Az áprilisi prognózis júliusban publikált frissítéséhez képest pedig az idei növekedési előrejelzést 0,2 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,1 százalékponttal csökkentette.
A 2018-as világgazdasági növekedés 3,6 százalék volt.
A világgazdasági növekedés lassulását elsősorban az ipari termelés széles alapokra kiterjedő, a fejlett és fejlődő térségekre egyaránt jellemző lanyhulásának tulajdonítja az IMF. Az autóeladások 2018-as 3 százalékos visszaesése például világszerte megzavarta a beszállítói láncok működését. Az aktivitás romlásához a világkereskedelmi ellentétek éleződése, valamint az üzleti bizalmi indexek gyengülése is hozzájárul.
A fejlett, ipari országokban 1,7 százalékos GDP-növekedést vár az IMF az idén is és jövőre is a 2018-as 2,3 százalék után. Az idei előrejelzést az áprilisi prognózishoz képest 0,2 százalékponttal, annak júliusi felülvizsgálatához képest 0,1 százalékponttal rontotta a valutaalap. A 2020-as növekedési előrejelzésen nem változtatott.
Az euróövezet várható növekedési ütemét is csökkentette az IMF: a 2018-as 1,9 százalék után az idén 1,2 százalékos, jövőre pedig 1,4 százalékos növekedést vár, ami a júliusi prognózishoz képest az idei évre 0,1 százalékponttal, 2020-ra pedig 0,2 százalékponttal alacsonyabb. Az euróövezetben már 2018 közepe óta fékezi a növekedést a feldolgozóipari teljesítmény pangása. A feldolgozóipari aktivitás azonban a külső kereslet várható javulásának függvényében és olyan egyszeri tényezők, mint a német autóipart visszavető emissziós normák hatásának enyhülésével az idei év végén már növekedésnek indulhat.
Az Egyesült Államok a 2018-as 2,9 százalék után az idén 2,4 százalékos, jövőre 2,1 százalékos növekedést ér el az IMF szerint, ami az idei évre 0,2 százalékpontos negatív, a jövő évire pedig 0,2 százalékos pozitív módosítása a júliusi prognózisnak. Az amerikai növekedést a lanyha beruházási aktivitás mellett a növekvő foglalkoztatás és a fogyasztás támogatja. A GDP-növekedés lassulását jelző prognózis a növekedésösztönző költségvetési kiadások mérséklődésének feltételezésével született meg, és figyelembe vették a 2017-es adócsökkentések hatásának lecsengését is.
A németországi növekedési előrejelzését az idei évre a júliusi prognózishoz képest 0,2 százalékponttal 0,5 százalékra, a jövő évit 0,5 százalékponttal 1,2 százalékra rontotta az IMF. A német GDP-növekedés 2018-ban 1,5 százalék volt. A német növekedést elsősorban az exportorientált feldolgozóipar külpiaci keresletének csökkenése veti vissza.
Nagy-Britannia GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzésében az IMF visszatért az áprilisi prognózishoz, az idén így 1,2 százalékos, jövőre pedig 1,4 százalékos növekedést vár a 2018-as 1,4 százalék után. A júliusi prognózishoz képest azonban az idei várakozást 0,1 százalékponttal rontotta. A brit növekedési kilátás a gyenge világgazdasági növekedés hatása mellett a növekedésösztönző céllal megemelt költségvetési tervnek tulajdoníthatóan térhetett vissza az áprilisban jelzett szintre. Az IMF prognózisa Nagy-Britannia "rendezett" távozását feltételezi az Európai Unióból.
A fejlődő országok a tavalyi 4,5 százalék után az idén 3,9 százalékos, 2020-ban 4,6 százalékos növekedést érnek el. Az IMF az idei növekedésre vonatkozó becslését 0,2 százalékponttal, a 2020-ast pedig 0,1 százalékponttal nyeste vissza a júliusi prognózishoz képest.
Kína növekedése a 2018-as 6,6 százalékról az idén 6,1 százalékra lassul, majd 2020-ban 5,8 százalékra csökken. A kínai növekedési előrejelzést 0,1 és 0,2 százalékponttal korrigálta lefelé az IMF a júliusi várakozásához képest. Kínában az importvám-háború és a külső kereslet gyengülése veti vissza a növekedést, de ehhez a belső hitelállomány további duzzadását fékező hatósági intézkedések is hozzájárulnak.
A világkereskedelmi forgalom növekedési üteme erőteljes lefékeződést szenved el az idén az IMF szerint. A tavalyi 3,6 százalékról a növekedési ütem az idén 1,1 százalékra mérséklődik, majd 2020-ban 3,2 százalékra tér vissza. Az idei növekedési előrejelzést az IMF 1,4 százalékponttal rontotta a júliusi, és 2,3 százalékponttal az áprilisi prognózisához képest. A jövő évit a júliusihoz képest 0,5, az áprilisihoz képest 0,7 százalékponttal mérsékelte.
Az infláció a tavalyi 2,0 százalékról 1,5 százalékra csökken az idén, jövőre pedig 1,8 százalékra emelkedik a fejlett, ipari országokban. A júliusi prognózisához képest mérsékelte inflációs várakozását az IMF, az ideit 0,1 százalékponttal, a 2020-ast 0,2 százalékponttal. A fejlődő térségekben a tavalyi 4,8 százalék után az idén 4,7 százalékos, a júliusi előrejelzésnél 0,1 százalékponttal kisebb, jövőre pedig 4,8 százalékos, a júliusinál 0,1 százalékponttal nagyobb inflációt vár az IMF.
Az irányadó világpiaci olajár (a Brent, Dubai Fateh és WTI számtani átlaga) az IMF várakozásai szerint a 2018-as 68,33 dollárhoz képest az idén 9,6 százalékkal 61,78 dollárra, 2020-ban 6,2 százalékkal 57,94 dollárra csökken. Tavaly 29,4 százalékkal, 2017-ben 23,3 százalékkal emelkedett az irányadó átlagár. Júliusi prognózisában az IMF az irányadó olajár 4,5 százalékos idei csökkenését jelezte előre a tavalyihoz képest, majd további 2,5 százalékos csökkenését jövőre.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a plusz 3,45 pontos nyitás után emelkedett kedden kora délutánig.
