A tegnap közzétett GDP-adat jócskán elmaradt az elemzők várakozásaitól, de például az MNB tavaly decemberben még 2,5 százalékos növekedést jósolt erre az évre. Ám tavaly a negyedik negyedévben a 2015-ös hasonló időszakhoz képest 1,5 százalékkal volt magasabb a GDP, ami nem túl izmos. Azon 20 EU-s ország közül, amelyek már közzétették a számot, a 15. helyen vagyunk.
Még fájóbb, hogy olyan országok húztak el mellettünk ezerrel, amelyekkel pedig érdemes magunkat összehasonlítanunk, Románia, Bulgária, Lengyelország három százalék feletti, Szlovákia és Litvánia kicsivel az alatti teljesítménnyel. Az Eurózóna 1,7, vagy az egész EU 1,8 százalékos teljesítményétől azért a magyar gazdaság nincsen túl nagy távolságra. Az európai átlagot a nagyok húzzák le, mint Németország (1,8 százalékos növekedés), vagy Franciaország, Olaszország (1,1 százalék).
Ha tavaly ugyan nem is lett semmi a felzárkózásból, erre az évre a hazai banki elemzők sokkal többet várnak, legalább három, egyesek 3,5 százalékot is, az NGM 4,1 százalékot. A tavalyi csekély növekedést egyébként a minisztériumban az uniós források ciklikusságával magyarázzák.
Egy jó hír, hogy eddig folyamatosan azt hallottuk, az USA növekedése jobb, mint Európáé, mert ott előbb meglépték a gazdaságélénkítést, kevesebb volt a megszorítás. Most az USA 1,9 százalékos növekedése már alig van az EU 1,8 százaléka felett. Lehet, hogy végre sikerül beérni a tengerentúli nagyhatalmat. Nagy-Britanniának pedig egyelőre a Brexit körüli nagy elbizonytalanodás ellenére is sikerült az európai átlag felett maradnia.
Először nem is gondolták problámásnak 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
