Már most borítékolható, hogy a koronavírus-járvány nem csak egészségügyi, szociális és gazdasági, hanem igazságszolgáltatási káoszt is eredményez. Így szólt a rövid hír: 2020. március 15-től rendkívüli ítélkezési szünet van a hazai bíróságokon. Ez azt jelenti, hogy a bíróságok nem tartanak előkészítő ülést, tárgyalást és nyilvános ülést sem. Eddig is jelentős volt a bíróságok ügyhátraléka, az előre nem tervezett és bizonytalan ideig tartó ítélkezési szünet viszont felfoghatatlan mennyiségű ügyhátralékot eredményez, és évekbe is telhet, mire az igazságszolgáltatás kiheveri a koronavírus-járványt. Perek, tárgyalások, ítéletek ezrei maradnak el a tyúkperektől kezdve, a válásokon keresztül a legsúlyosabb gyilkossági ügyekig. A járvány után előbb az elhalasztott tárgyalások ezreit kell majd pótolni, és csak ezek után lehet majd az új ügyeket is elkezdeni.
Jön az iratkarantén
A jogbizonytalanság pedig sok ügyben idegörlő lehet az érintettek számára, illetve számos esetben nem csak az marad függőben, hogy az illető bűnös vagy sem, hanem a gazdasági ügyekben súlyos egzisztenciális kérdések is eldöntetlenül maradnak. Az biztos, hogy számos, a széles közvéleményt is érdeklő ügyet is érinti a rendkívüli ítélkezési szünet. A teljesség nélkül: elmaradhat a Kúrián a Gyöngyöspata-ügy tárgyalása és ítélete április 15-én. A Debreceni Ítélőtábla még ősszel döntött úgy másodfokon, hogy összesen 99 millió forintos kártérítést kell fizetni azoknak a gyöngyöspatai roma gyerekeknek, akiket származásuk alapján különítettek el a Nekcsei Demeter Általános Iskolában 2004 és 2017 között. Az évek óta húzódó perből idén lett országos ügy, miután Orbán Viktor kormányfő igazságtalannak nevezte az ítéletet.
Nem biztos, hogy mindenki bánja, hogy egy ideig nem ítélkeznek a bíróságok. Nem jutunk közelebb a megoldáshoz például a Fenyő-gyilkosság ügyében sem a Fővárosi Törvényszéken. Gyárfás Tamás médiavállalkozó, sportvezető és elsőrendű vádlott február 18-án fejezte be az összefüggő vallomástételét. A per április 9-én folytatódott volna. Januárban kezdődött el a költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolt Simonka György, fideszes képviselő büntetőpere, de szintén várni kell, míg a politikus újra felbukkan a bíróságon. A rendszerváltást követő legnagyobb brókerbotrányt előidéző Tarsoly Csabával szemben több bírósági eljárás is folyik Quaestor-ügyben, itt sem lehet várni, hogy pont kerülne bármelyik ügy végére. Másodfokú ítéleteket, ahol nem szükséges a személyes jelenlét, azonban hozni fognak a bíróságok, és a börtönkártérítési ügyek is folytatódnak. Számos esetben gondot okozhat, hogy az egyes beadványokkal kapcsolatban tartani kell a határidőket, így sokan csak a járvány után szembesülhetnek majd vele, hogy kifutottak az időből.
A halaszthatatlan eljárási cselekményeket a bíróságok távmeghallgatás útján tartják meg. Ez jól hangzik, mint az iskolákban a távoktatás, de a gyakorlati kivitelezése szintén jelentős fennakadásokat okoz. Az ok egyszerű: bár a bíróságok digitalizációja 2018 óta felgyorsult, azért ott messze nem tart a fejlesztés, hogy az ország valamennyi bíróságának valamenyi tárgyalóterme kivetítőn kapcsolatba tudna lépni az érintett felekkel. A modern videó-kommunikációs technológiát az országban először az Egri Törvényszék épületében építették ki és 2018. május 24-én szimulált tárgyaláson mutatták be. A távmeghallgatási rendszert először egy feltételes szabadságra bocsátás tárgyában indult büntetés-végrehajtási ügyben alkalmazták.
A technikának több előnye is van. Költséghatékony, ugyanis az így meghallgatott tanúk útiköltséget takaríthatnak meg azzal, hogy a tartózkodási helyükhöz közeli bíróságon tesznek vallomást. A Pécsi Ítélőtáblán azonban például csak idén január 28-án volt az első távmeghallgatás. A meghallgatások helyszíne többnyire valamelyik büntetés-végrehajtási intézet. A rendszer azonban nem arra van kitalálva, hogy állandó jelleggel használják Győrtől Debrecenig, hanem eseti ügykre. Így itt is torlódásra kell számítani: egy börtönben többnyire csak egy szoba van erre kialakítva, míg a legjobban felszerelt budapesti bíróságokon sincs minden teremben kivetítő, így állandó időpont egyeztetéskre, és akár több napos várakozásra is szükség lesz. A pereskedő cégek is előbb-utóbb arra kényszerülhetnek, hogy ügyeik intézéséhez a korszerűbb technológiát vegyék igénybe, amivel időt és pénzt takaríthatnak meg.
Új fogalommal is ismerkednek a bíróságokon: iratkarantén. A postán és a kézbesítő útján kézbesített, illetve a bíróság gyűjtőládájában elhelyezett iratok átvétele során maszkot és kesztyűt kell viselnie a bírósági dolgozóknak. Valamennyi átvett iratot papírzsákba vagy papírdobozba kell elhelyezni, amely az iratok érkezési dátumának feltüntetése mellett hét napra iratkaranténba kerül. Az iratkarantén nem vonatkozik a rendkívüli ítélkezési szünet ideje alatt halaszthatatlan ügyekre.
Bajban az ügyvédek
Furcsa lehet, de a turizmushoz, vendéglátáshoz hasonlóan az ügyvédek is megérzik a járvány gazdasági hatását, nem csoda, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) is beállt a kérelmezők hosszú sorába és segítséget kér a kormánytól. "A globális járvány és a kapcsolódó szükséges kormányzati intézkedések együttes hatása vagy máris kiiktatta, vagy hamarosan lecsökkenti az ügyvédek piacának jó részét és ügyfeleik fizetőképességét. Az ügyvédi tevékenység visszaszorulása az ügyfelek, a gazdaság és az állam jogügylet biztonsági helyzetét drámaian rontja, fokozva ezzel a válság hatásait" - olvasható a MÜK elnökének, Bánáti Jánosnak a Miniszterelnöki hivatalnak címzett levelében.
A helyzet közvetlenül érinti 15 ezer ügyvédi tevékenység-gyakorló és legalább ugyanennyi munkavállaló megélhetését. Elvük szerint az ügyvédek is kapják meg azokat a kedvezményeket, amiket például a taxisok megkaptak. Így például azt kérte Bánáti János, hogy március 1-től a járulékmentesség, vagy járulék-kedvezmény a legkedvezőbb kategóriára irányadó szabályozás szerint vonatkozzon az ügyvédre és alkalmazottaira is. Szintén helyesnek tartanák, ha a KATA-s adózóknak ne legyen közteher fizetési kötelezettsége, valamint az ügyvédi irodák bérleti szerződését se lehessen felmondani a válság végéig. A járvány vége azonban belelóghat akár a hagyományos nyári ítélkezési szünetbe is, ami július 15-től augusztus 20-ig szokott tartani. A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet nem érinti azt a dátumot, amely szerint március 31-jével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok és április 1-jétől már más bíróságok járnak el ezekben a perekben.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
