A Merkel alatt baloldali párttá lett CDU-ban súlyos belharcok indultak a jövőbeni irányvonalról. A CDU jobbszárnya szorgalmazza, hogy a kancellár-jelöltség kérdésével ne várjanak a a decemberi pártkongresszusig. Káncz Csaba jegyzete.
Angela Merkel
Annegret Kramp-Karrenbauer CDU elnök hétfői lemondása egy újabb stációt jelent a hagyományos német politikai centrum újkori válságtörténetében. A népszerűtlen Merkel-pontetát lelépése és a CDU indentitásválsága szerencsétlen időpontban éri Németországot. A Brexit utáni EU-ban Berlin veszi át az Európai Tanács soros elnöki pozícióját júniustól. Márpedig Brüsszelben most úgy gondolják a színfalak mögött, hogy „már csak ez hiányzott, lett egy törékeny Németország egy már amúgy is törékeny Európában”.
Kezdődik az állóháború
De Berlin nemcsak kontinensünk politikai vezetését képtelen biztosítani. Európa legnagyobb gazdasága a recesszió szélén billeg, miközben a kínai járvány úgy jött a nagy német autógyártóknak, mint ablakos tótnak a hanyatt esés. Elég legyen itt csak arra utalni, hogy a Volkswagen csoport – a világ legnagyobb autógyártója – tavaly a globális eladásainak csaknem felét Kínában bonyolította.
A megosztott CDU-ban most komoly harcok kezdődnek az utódlásért. Három komolynak vehető jelölt sorakozott fel: Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália liberális miniszterelnöke, Jens Spahn egészségügyi miniszter (aki már 2017-ben meghívást kapott a Bilderberg konferenciára) és a szintén atlantista Friedrich Merz egykori frakcióvezető. A friss felmérések szerint a jelöltek közül a pártban Laschet a legnépszerűbb. De amíg Merkel irányítja a háttérből a pártot, addig senki sem fogja tudna újrapozicionálni az egykori néppártot, amely napjainkban folyamatosan 30 százalék alatti támogatottságot mutat fel országosan.
A CDU jobbra kacsint
Merz a német- és az amerikai nagytőke aktív támogatásával kimondottan jó eséllyel indul ebben a versenyben, de esetleges győzelme akár a nagykoalíció végét is jelentené. Ahogyan Katja Kipping, a Balpárt vezetője fogalmaz: „Ha Merz lenne a CDU feje, akkor a párt hamarosan koalícióra lépne az euroszkeptikus AfD-vel. Kramp-Karrenbauer még fenntartotta a tűzfalat a konzervatívoktól jobbra”.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Idén is a lakossági fogyasztás lesz a magyar gazdaság motorja, amit az országgyűlési választásokat megelőző kormányzati költések még tovább fűtenek. A fiskális élénkítés és április 12-e után viszont szükség lehet a költségvetés kiigazítására, hogy Magyarország elkerülje a bóvli kategóriát a nagy hitelminősítőknél.
Emmanuel Macron francia elnök arra fogja kérni az Európai Uniót, hogy aktiválja az EU „kényszerítő intézkedések elleni eszközét”, ha az Egyesült Államok valóban vámokat vet ki a Grönlandot érintő patthelyzetben – közölte vasárnap a francia elnök stábja.
Közel két hónapos szünetet követően vasárnap újrakezdte a termelést a pancsovai kőolaj-finomító, a benzinkutakra január 27-én kezdődhet meg a szállítás – közölte Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter vasárnap Instagram-oldalán.
A jövő héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a munkaerőpiacról közöl adatokat, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az államháztartás tavalyi részletes adatait teszi közzé.
A 2 százalék lett az új bűvös GDP-célkitűzés. A legtöbb hazai elemző ekkora mértékű, vagy ennél enyhén magasabb, de mindenképp kettessel kezdődő növekedést vár 2026-ban Magyarországon. Ami biztos, hogy a kormány költekezései a választások előtt fűtik a gazdaságot, az ipar és a beruházások viszont továbbra is nagy kérdőjeleknek számítanak. Miként bizonyos értelemben az infláció is, hiába alakult az elmúlt időszakban a vártnál kedvezőbben.
Az elemzők által vártnál nagyobb mértékben nőtt az ipari termelés az Egyesült Államokban decemberben havi összevetésben, ugyanakkor éves szinten lassuló ütemű bővülést jegyeztek fel – derült ki az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) pénteken közzétett adataiból.
A magyar gazdasági folyamatok kifejezetten gyengén alakulnak, évek óta nem növekszik a GDP, miközben a költségvetés hiánya magas szinten ragadt. A gazdasági problémákat tetézni fogja a választási osztogatás, ami után Orbán Viktor komoly megszorításokra kényszerülhet az áprilisi voksolás után, olvasható laptársunk, az Mfor péntek reggeli cikkében.
