A Merkel alatt baloldali párttá lett CDU-ban súlyos belharcok indultak a jövőbeni irányvonalról. A CDU jobbszárnya szorgalmazza, hogy a kancellár-jelöltség kérdésével ne várjanak a a decemberi pártkongresszusig. Káncz Csaba jegyzete.
Angela Merkel
Annegret Kramp-Karrenbauer CDU elnök hétfői lemondása egy újabb stációt jelent a hagyományos német politikai centrum újkori válságtörténetében. A népszerűtlen Merkel-pontetát lelépése és a CDU indentitásválsága szerencsétlen időpontban éri Németországot. A Brexit utáni EU-ban Berlin veszi át az Európai Tanács soros elnöki pozícióját júniustól. Márpedig Brüsszelben most úgy gondolják a színfalak mögött, hogy „már csak ez hiányzott, lett egy törékeny Németország egy már amúgy is törékeny Európában”.
Kezdődik az állóháború
De Berlin nemcsak kontinensünk politikai vezetését képtelen biztosítani. Európa legnagyobb gazdasága a recesszió szélén billeg, miközben a kínai járvány úgy jött a nagy német autógyártóknak, mint ablakos tótnak a hanyatt esés. Elég legyen itt csak arra utalni, hogy a Volkswagen csoport – a világ legnagyobb autógyártója – tavaly a globális eladásainak csaknem felét Kínában bonyolította.
A megosztott CDU-ban most komoly harcok kezdődnek az utódlásért. Három komolynak vehető jelölt sorakozott fel: Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália liberális miniszterelnöke, Jens Spahn egészségügyi miniszter (aki már 2017-ben meghívást kapott a Bilderberg konferenciára) és a szintén atlantista Friedrich Merz egykori frakcióvezető. A friss felmérések szerint a jelöltek közül a pártban Laschet a legnépszerűbb. De amíg Merkel irányítja a háttérből a pártot, addig senki sem fogja tudna újrapozicionálni az egykori néppártot, amely napjainkban folyamatosan 30 százalék alatti támogatottságot mutat fel országosan.
A CDU jobbra kacsint
Merz a német- és az amerikai nagytőke aktív támogatásával kimondottan jó eséllyel indul ebben a versenyben, de esetleges győzelme akár a nagykoalíció végét is jelentené. Ahogyan Katja Kipping, a Balpárt vezetője fogalmaz: „Ha Merz lenne a CDU feje, akkor a párt hamarosan koalícióra lépne az euroszkeptikus AfD-vel. Kramp-Karrenbauer még fenntartotta a tűzfalat a konzervatívoktól jobbra”.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy egyéves időtartamra 10 százalékos felső korlátot vezetne be a hitelkártyák kamataira, január 20-tól. Arra azonban nem tért ki, miként valósulna meg a terv, illetve hogyan kényszerítené a vállalatokat a betartására.
A cseh központi bank 72,9 milliárd cseh korona (körülbelül 3,5 milliárd dollár, 1 korona=15,87 forint) veszteséggel zárta a tavalyi évet – a CTK cseh január hírügynökségét.
Kínában három éve a legkisebb ütemben, 3,9 teljes, 23,7 millió darabra nőtt a személygépkocsik kiskereskedelmi eladása tavaly. Egy évvel korábban, 2024-ben az éves növekedés 5,3 százalék volt – közölte a Kínai Személygépkocsi Szövetség (CPCA).
A Bolgár Értéktőzsde jelentős árfolyamemelkedéssel reagált az euró január elsejei bevezetésére, az idei első kereskedési héten a bolgár börze legrégebbi indexe, a Sofix 14,4 százalékkal 18 éves csúcsra emelkedett.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a Fehér Házban tartott pénteki találkozón arra szólította fel a nagy amerikai olajvállalatok vezetőit, hogy legalább 100 milliárd dollár értékben ruházzanak be Venezuela olajiparának újjáépítésébe.
Az elmúlt napok legfontosabb katonai és politikai fejleménye a venezuelai elnök elfogása volt. Az akcióval Donald Trump egyértelműen erőt mutatott, szemben a korábbi hónapok tétlenségével. Ez akár Moszkva számára is fontos üzenet lehet, ráadásul az oroszok számára gazdasági szempontból is sok érv szólna a béke mellett.
