Gyilkos harc kezdődött: jobbra tolódás a CDU-ban

Angela Merkel

Annegret Kramp-Karrenbauer CDU elnök hétfői lemondása egy újabb stációt jelent a hagyományos német politikai centrum újkori válságtörténetében. A népszerűtlen Merkel-pontetát lelépése és a CDU indentitásválsága szerencsétlen időpontban éri Németországot. A Brexit utáni EU-ban Berlin veszi át az Európai Tanács soros elnöki pozícióját júniustól. Márpedig Brüsszelben most úgy gondolják a színfalak mögött, hogy „már csak ez hiányzott, lett egy törékeny Németország egy már amúgy is törékeny Európában”.

Kezdődik az állóháború

De Berlin nemcsak kontinensünk politikai vezetését képtelen biztosítani. Európa legnagyobb gazdasága a recesszió szélén billeg, miközben a kínai járvány úgy jött a nagy német autógyártóknak, mint ablakos tótnak a hanyatt esés. Elég legyen itt csak arra utalni, hogy a Volkswagen csoport – a világ legnagyobb autógyártója – tavaly a globális eladásainak csaknem felét Kínában bonyolította.

A megosztott CDU-ban most komoly harcok kezdődnek az utódlásért. Három komolynak vehető jelölt sorakozott fel: Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália liberális miniszterelnöke, Jens Spahn egészségügyi miniszter (aki már 2017-ben meghívást kapott a Bilderberg konferenciára) és a szintén atlantista Friedrich Merz egykori frakcióvezető. A friss felmérések szerint a jelöltek közül a pártban Laschet a legnépszerűbb. De amíg Merkel irányítja a háttérből a pártot, addig senki sem fogja tudna újrapozicionálni az egykori néppártot, amely napjainkban folyamatosan 30 százalék alatti támogatottságot mutat fel országosan.

A CDU jobbra kacsint

Merz a német- és az amerikai nagytőke aktív támogatásával kimondottan jó eséllyel indul ebben a versenyben, de esetleges győzelme akár a nagykoalíció végét is jelentené. Ahogyan Katja Kipping, a Balpárt vezetője fogalmaz: „Ha Merz lenne a CDU feje, akkor a párt hamarosan koalícióra lépne az euroszkeptikus AfD-vel. Kramp-Karrenbauer még fenntartotta a tűzfalat a konzervatívoktól jobbra”.

Káncz Csaba