Bár a legtöbb gyorshajtó azzal indokolja a megengedett sebesség túllépését, hogy siet, a kísérletek szerint a gyorshajtással csak nagyon kicsi előnyre lehet szert tenni
Bár a legtöbb gyorshajtó azzal indokolja a megengedett sebesség túllépését, hogy siet, a kísérletek szerint a gyorshajtással csak nagyon kicsi előnyre lehet szert tenni - mondta Dulin Jenő, a Magyar Pszichológiai Társaság közlekedéspszichológiai szekciójának elnöke, akit az MTI annak kapcsán kérdezett, hogy egy rendszám nélküli gépkocsi óránként 254 kilométeres sebességgel hajtott a hétvégén Fonyódnál. A szakember szerint veszélyes a megengedettnél jóval lassúbb haladás is.
A szakember szerint a közúti közlekedésben járművet vezetők 40 százaléka hajt gyorsabban az adott útszakaszon megengedettnél, ezek közül 10-15 százalék jelentősen lépi túl a megengedett sebességet. Mint mondta, a gyorshajtók nagy része arra hivatkozik, hogy siet, és azt remélik, a közúti közlekedésben "behozzák" azokat a perceket, félórákat, amikkel "elcsúsztak".
Egy kísérletben kijelöltek egy 100 kilométeres autópályaszakaszt, és arra kértek a járművezetőket, hogy menjenek, amilyen gyorsan csak tudnak, másokat pedig arra, hogy közlekedjenek a sebességkorlátozásokat betartva. A szabályokat betartó autóvezetők mindössze 4-6 perccel később értek a célba, mint a szabályokra fittyet hányó autósok, vagyis egyértelműen "nem" a válasz arra a kérdésre, hogy be lehet-e hozni gyorshajtással a máshol elvesztegetett időt - mondta Dulin Jenő.
Mint mondta, a gyorshajtás másik oka lehet a sebességőrület, amikor a járművezetőt "jó érzés tölti el", megemelkedik az adrenalinszintje, ha gyorsan hajt. A gyorshajtás harmadik oka, amikor versengenek a járművezetők, hogy ki tud gyorsabban hajtani. Dulin Jenő emlékeztetett rá, hogy egy hasonló magatartás miatt történt halálos motorbaleset Pécs határában 2007-ben. Akkor egy motoros a megengedettet többszörösen meghaladó sebességgel haladt és összeütközött a szemközti sávban haladó kétkerekűvel; a motoros felvételt is készített gyorshajtásáról.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a járművezetésben a sebesség, idő és távolság becslése fontos szerepet játszik, viszont az átlagember nincs arra kiképezve és gyakorlata sincs arra, hogy 250 kilométeres óránkénti sebesség mellett is biztonságosan felmérje ezeket.
A szakember szerint veszélyes a megengedettnél jóval lassúbb haladás is; három oka lehet annak, ha valaki nem használja ki a jármű, az időjárás- és útviszonyok által megengedett sebességet.
Az egyik, hogy a járművezető vérmérséklete, személyisége, "pszichés tempója" lassabb az átlagnál. A másik ok, hogy a járművezető azért lassú, mert korábban már okozott balesetet, de ezt képtelen feldolgozni, nincs meg a kellő rutinja ahhoz, hogy ezt korrigálja, ezért lelassítja saját magát - magyarázta.
Dulin Jenő szerint a harmadik ok, hogy a jármű vezetője nem elég rutinos, nem biztos saját magában, a jármű kezelésében. "Nem gondolja, nem tudja, nem akarja azt, hogy ő gyorsabban menjen és azt hangoztatja, hogy ő nem akar balesetet okozni, vagy arra hivatkozik, még soha életében nem okozott balesetet" - mondta.
Hozzátette: ezek az emberek nem gondolnak arra - és ez a veszélyes -, hogy a lassúbb tempójukkal másokat serkentenek gyorsabb haladásra esetleg szabálytalankodásra. A közlekedéspszichológus szerint a közlekedők 5-10 százaléka lehet a lassú haladók csoportja, akik átlagosan 10-20 százalékkal mennek lassabban, mint az indokolt lenne. A közlekedők mintegy 70 százaléka azonban "lehiggadt, normális, egészséges gondolkodású", és így is közlekedik.
Mint mondta, négy dolog - a KRESZ közérthetőbbé tétele, a gépjárművezető-képzés rendszerének átalakítása, a közúti ellenőrzések szigorítása és a közlekedésre nevelés hatékonyabb alkalmazása - szükséges ahhoz, hogy kevesebb közúti baleset legyen az ország útjain és javuljon a közlekedési morál.
A közlekedéspszichológus szerint a KRESZ, az 1/1975. KPM-BM együttes rendelet nehezen megtanulható, a szabályozása túlságosan jogi nyelven íródott, az átlagembernek nagy nehézséget jelent az elsajátítása, ezért szükség lenne egy jobban érthető KRESZ megalkotására. Másrészt a szakember szerint a gépjárművezető-képzés, oktatás nem megfelelően működik, mert nem a járművezetés alapos elsajátítására ösztönöz, hanem arra, hogy a jelölt minél hamarabb megszerezze a jogosítványt.
Badar elképzelés azt várni, hogy a gépjárművezető-képzés ideje alatt jól meg lehet tanulni a járművet vezetni. A járművezetők többségének 40-45 órát kellene gyakorolnia ahhoz, hogy a jármű kezelését jól elsajátítsa. Eközben jelenleg mindössze 30 órát kell vezetni a forgalmi vizsga előtt, de nagyon sok oktató már 25-26 óra után vizsgára viszi a jelöltet, hogy így négy-öt óra díját megspórolja - jelentette ki.
Kiemelte: "hihetetlenül hiányosak" a közúti ellenőrzések, nincs meg a szükséges szigor, amely a szabályok betartására kényszeríti a járművezetőket; pedig ki kell szűrni a közlekedésből azt a körülbelül 10 százalékot, akik renitensek és tudatos jogsértők.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Főként a nem élelmiszer-kiskereskedelem bővülésének köszönhetően növekedett a kiskereskedelmi forgalom októberben – a ruhaüzletekben és az illatszereknél nőtt leginkább a forgalom.
(1).jpg)
Bár a legtöbb gyorshajtó azzal indokolja a megengedett sebesség túllépését, hogy siet, a kísérletek szerint a gyorshajtással csak nagyon kicsi előnyre lehet szert tenni (1).jpg)
(1).jpg)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 151,91 pontos, 0,14 százalékos emelkedéssel, 109 387,87 ponton zárt csütörtökön.
