Bár a legtöbb gyorshajtó azzal indokolja a megengedett sebesség túllépését, hogy siet, a kísérletek szerint a gyorshajtással csak nagyon kicsi előnyre lehet szert tenni - mondta Dulin Jenő, a Magyar Pszichológiai Társaság közlekedéspszichológiai szekciójának elnöke, akit az MTI annak kapcsán kérdezett, hogy egy rendszám nélküli gépkocsi óránként 254 kilométeres sebességgel hajtott a hétvégén Fonyódnál. A szakember szerint veszélyes a megengedettnél jóval lassúbb haladás is.

A szakember szerint a közúti közlekedésben járművet vezetők 40 százaléka hajt gyorsabban az adott útszakaszon megengedettnél, ezek közül 10-15 százalék jelentősen lépi túl a megengedett sebességet. Mint mondta, a gyorshajtók nagy része arra hivatkozik, hogy siet, és azt remélik, a közúti közlekedésben "behozzák" azokat a perceket, félórákat, amikkel "elcsúsztak".

Egy kísérletben kijelöltek egy 100 kilométeres autópályaszakaszt, és arra kértek a járművezetőket, hogy menjenek, amilyen gyorsan csak tudnak, másokat pedig arra, hogy közlekedjenek a sebességkorlátozásokat betartva. A szabályokat betartó autóvezetők mindössze 4-6 perccel később értek a célba, mint a szabályokra fittyet hányó autósok, vagyis egyértelműen "nem" a válasz arra a kérdésre, hogy be lehet-e hozni gyorshajtással a máshol elvesztegetett időt - mondta Dulin Jenő.

Mint mondta, a gyorshajtás másik oka lehet a sebességőrület, amikor a járművezetőt "jó érzés tölti el", megemelkedik az adrenalinszintje, ha gyorsan hajt. A gyorshajtás harmadik oka, amikor versengenek a járművezetők, hogy ki tud gyorsabban hajtani. Dulin Jenő emlékeztetett rá, hogy egy hasonló magatartás miatt történt halálos motorbaleset Pécs határában 2007-ben. Akkor egy motoros a megengedettet többszörösen meghaladó sebességgel haladt és összeütközött a szemközti sávban haladó kétkerekűvel; a motoros felvételt is készített gyorshajtásáról.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a járművezetésben a sebesség, idő és távolság becslése fontos szerepet játszik, viszont az átlagember nincs arra kiképezve és gyakorlata sincs arra, hogy 250 kilométeres óránkénti sebesség mellett is biztonságosan felmérje ezeket.

A szakember szerint veszélyes a megengedettnél jóval lassúbb haladás is; három oka lehet annak, ha valaki nem használja ki a jármű, az időjárás- és útviszonyok által megengedett sebességet.

Az egyik, hogy a járművezető vérmérséklete, személyisége, "pszichés tempója" lassabb az átlagnál. A másik ok, hogy a járművezető azért lassú, mert korábban már okozott balesetet, de ezt képtelen feldolgozni, nincs meg a kellő rutinja ahhoz, hogy ezt korrigálja, ezért lelassítja saját magát - magyarázta.

Dulin Jenő szerint a harmadik ok, hogy a jármű vezetője nem elég rutinos, nem biztos saját magában, a jármű kezelésében. "Nem gondolja, nem tudja, nem akarja azt, hogy ő gyorsabban menjen és azt hangoztatja, hogy ő nem akar balesetet okozni, vagy arra hivatkozik, még soha életében nem okozott balesetet" - mondta.

Hozzátette: ezek az emberek nem gondolnak arra - és ez a veszélyes -, hogy a lassúbb tempójukkal másokat serkentenek gyorsabb haladásra esetleg szabálytalankodásra. A közlekedéspszichológus szerint a közlekedők 5-10 százaléka lehet a lassú haladók csoportja, akik átlagosan 10-20 százalékkal mennek lassabban, mint az indokolt lenne. A közlekedők mintegy 70 százaléka azonban "lehiggadt, normális, egészséges gondolkodású", és így is közlekedik.

Mint mondta, négy dolog - a KRESZ közérthetőbbé tétele, a gépjárművezető-képzés rendszerének átalakítása, a közúti ellenőrzések szigorítása és a közlekedésre nevelés hatékonyabb alkalmazása - szükséges ahhoz, hogy kevesebb közúti baleset legyen az ország útjain és javuljon a közlekedési morál.

A közlekedéspszichológus szerint a KRESZ, az 1/1975. KPM-BM együttes rendelet nehezen megtanulható, a szabályozása túlságosan jogi nyelven íródott, az átlagembernek nagy nehézséget jelent az elsajátítása, ezért szükség lenne egy jobban érthető KRESZ megalkotására. Másrészt a szakember szerint a gépjárművezető-képzés, oktatás nem megfelelően működik, mert nem a járművezetés alapos elsajátítására ösztönöz, hanem arra, hogy a jelölt minél hamarabb megszerezze a jogosítványt.

Badar elképzelés azt várni, hogy a gépjárművezető-képzés ideje alatt jól meg lehet tanulni a járművet vezetni. A járművezetők többségének 40-45 órát kellene gyakorolnia ahhoz, hogy a jármű kezelését jól elsajátítsa. Eközben jelenleg mindössze 30 órát kell vezetni a forgalmi vizsga előtt, de nagyon sok oktató már 25-26 óra után vizsgára viszi a jelöltet, hogy így négy-öt óra díját megspórolja - jelentette ki. 

Kiemelte: "hihetetlenül hiányosak" a közúti ellenőrzések, nincs meg a szükséges szigor, amely a szabályok betartására kényszeríti a járművezetőket; pedig ki kell szűrni a közlekedésből azt a körülbelül 10 százalékot, akik renitensek és tudatos jogsértők.

A szlovákok is belegabalyodtak a rendszámtrükkbe
Rászáll a rendőrség a rendszámokra 
T betűt hordatna a mazsolákkal az MDF
Az MO-áson is mérni fognak 
Külföldre, autóval: mire kell figyelni? 
90 kilométerről figyelik a gyorshajtókat!

MTI