Balatoni András, az MNB igazgatója 3 százalék körüli gazdasági növekedést vár erősödő kiskereskedelmi forgalommal, ezért úgy gondolja, hogy idén már stabilan pozitív tartományban lesz az infláció, 2018 közepére pedig el is éri a kitűzött 3 százalékos célt. A negyedévben még kissé elmaradt az infláció a várakozásoknál, ugyanakkor a maginfláció a számításoknak megfelelően alakult. A munkaerőpiacon a létszámbővülés a korábbi becsléseket meghaladta, és a ledolgozott munkaidő hossza is növekedett, vagyis többen voltak teljes foglalkoztatásban.

Fogyasztás, beruházások

A fogyasztás dinamikusan bővül, ez feltehetően így is lesz a következő negyedévekben, hisz a lakosság reáljövedelme bővül. Ugyan ennek jelentős részét az eddigiekben felhalmozta a lakosság, így a megtakarítások nőttek és a fogyasztás kevésbé, de most már a folyamat módosulóban van. A fogyasztáshoz jövedelem kell és bizalom, most mind a kettő adott. Emellett a lakossági hitelezésben és felfutást várnak, miután a jelenlegi hiteltörlesztési boom lecseng.

A GDP előrejelzés legyezőábrája. Forrás: MNB

A vállalati beruházások a második negyedévben megugrottak, a kkv-k hitelezése is az MNB által kínált mértékben növekszik. Ugyanakkor a helyenként szűk keresztmetszetű munkaerőpiac már gátja is lehet a bővülésnek. Az exportról: ugyan felvevőpiacaik nem túl erősek éppen, némiképpen csökkenteni kellett az előrejelzéseket, de az exportunk növekedése ennek ellenére dinamikus, ráadásul az új autóipari kapacitások is belépnek a következő két évben.

Munkaerőpiac

A munkanélküliségi ráta öt százalék alatt lesz 2017-ben (mondhatjuk, hogy közgazdaságilag 0, hisz sok ágazatban már munkaerőhiány jelentkezik). A reáljövedelmek idén 5 százalékkal bővülnek. Felmerül a kérdés, hogy ilyen körülmények között milyen fontos az infláció visszatérése, ráadásul miért akar az MNB 3 százalékot, amikor a Fed és az EKB megelégszik 2-vel?

Az infláció hiányától rendszerint akkor szóltak félni, ha nagy a munkanélküliség, sőt, csökkennek a bérek. Ez elindítja a spirált, melynek során olcsóbb termékeket adnak el, sok cég csődbe meg, nő a munkanélküliség, még kisebb a kereslet, és így tovább. Most ennek pont az ellenkezőjét látjuk, hisz a munkaerőpiac feszes, sőt hiány van, a bérek pedig egyenesen száguldanak, ha mondhatjuk így.

Miért sürgetjük az inflációt?

Kérdésünkre az MNB képviselői elmondták, hogy kétségkívül nyoma sincs deflációs nyomásnak, de a jegybankok szeretik, ha nagyobb mozgásterük van a monetáris politikában, ami egy 2-3 százalékos inflációs környezetben sokkal könnyebb. Ráadásul tartanak attól, hogy ha egy újabb válságjelenség bukkanna fel, akkor hirtelen negatív tartományba csúszna az infláció, amit mindenáron el szeretnének kerülni.

Az éves inflációs előrejelzés legyezőábrája. Forrás: MNB

Mindemellett a reálbérek alakulásánál is szerepe van az inflációnak, hisz vannak ágazatok, melyek a válság előtt mentek jól, de most gyengélkednek, és vannak, melyek most szárnyalnak. Utóbbiakban a béreknek meg kell növekedniük az előbbiekhez képest, ez inflációs környezetben úgy tud lebonyolódni, hogy az egyikben alig van bérnövekedés, a másikban pedig igen magas. Nulla infláció esetén viszont a gyenge szektorban bércsökkentésre lehetne szükség, a nominális bércsökkentés pedig nem elfogadható, sokkal jobb, ha kissé inflálhatók az ilyen ágazatok bérei.

Ami a 3 százalékot illeti, a jegybank szerint a megszokott 2 százalékhoz képesti többletet az indokolja, hogy még az erősen felzárkózó szakaszban vagyunk, és így az előbb említett hatások miatt nagyobb mozgástér indokolt, mint a fejlett gazdaságokban.