|
| Orbán Viktor miniszterelnök és az Audi vezetői (Fotó forrása: MTI Fotó/ Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely) |
Az Audi, Bosch és Mercedes gyárak Magyarország legnagyobb cége között vannak – írja a bajor Süddeutsche Zeitung mai online cikke. De nem kéne tovább hallgatólagosan asszisztálniuk a magyar jogállam leépítéséhez – mondja a lap interjújában Thorsten Benner, a Global Public Policy Institute “thinktank”-jának (szellemi központjának) politológusa.
A lap röviden vázolja a magyarországi helyzetet, a vasárnapi választásokat, a kormány menekültinvázióval riogató propagandáját, a súlyos korrupciós vádakat és azt, hogy eközben a gazdaság helyzete stabil.
Brenner szerint vasárnap elválik, hogy Orbán Európa közepén folytathatja-e egy illiberális állam kiépítését, ahol a szabadságjogokat lábbal tiporják. Abszolút többség vagy kétharmad birtokában ezt megteheti, ami az EU számára nagyon rossz jel lenne, mert Orbán egyfajta úttörő, akit sok más autoriter-nacionalista erő is követ.
A német ipar karja vagyunk
Magyarországot a német ipar meghosszabbított, kihelyezett munkapadjának nevezik, ami nekik sikertörténet, mert itt olcsóbban tudnak termeltetni. A munkaerő képzett, a szakszervezetek nagyon gyengék és az infrastrukturális hálózat fejlett. Emellett a magyar vezetés a német nagyvállalatokat körüludvarolja, szubvenciókat és adókedvezményeket ad nekik, ha új üzemeket létesítenek.
Így használja Orbán a németeket
A politológus szerint azonban a nagy német cégek társadalmi felelőssége is kiemelkedő, és nem szabad szó nélkül végignézniük, ahogy Magyarországon leépítik a jogállamot. A német autóiparnak nem szabad tovább hagynia, hogy Orbán kihasználja, visszaéljen vele.
Jelenleg ugyanis szerinte a magyar és a lengyel kormányzat is arra használja a külföldi befektetőket, hogy legitimációt kapjon tőlük. Azt állítják, hogy a befektetők a pénzükkel szavaznak az ő politikájukra, ahogy azt Mateusz Morawiecki 2017-ben mondta. De Orbán is gyakran kérkedik azzal, hogy a német konszernek a kormány sikerei miatt fektetnek ott be, és szívesen mutatkoznak vele. Ez annál inkább fontos lett, miután a választási kampányban szinte naponta lepleznek le egy korrupciós ügyet.
Nincs rajtuk elég nyomás
Az interjúalany szerint nem származna anyagi haszna a cégeknek abból, ha elmennének Magyarországra, nincs rajtuk nyomás a nyilvánosság, a német politikusok részéről. De minden okuk meglenne rá, és különleges követelményeket kéne alkalmazni az Európán belüli befektetésekre. A cégek remek szakemberei a politikában is járatosak, de nem foglalkoznak vele, csak költség-haszon elemzéseikre hagyatkozva döntenek.
A vállalati felelősségvállalás jegyében az Audi átveszi egy győri stadion költségeit – említik meg. Eközben Orbán a “kenyeret és cirkuszt” politikája jegyében amúgy is kitömi az országot stadionokkal, így a politológus nem érti, miért van erre szükség.
Egyenes gerinccel
Szerinte a német konszerneknek inkább össze kellene fogniuk, és például a szabad sajtót támogató alapba fizetni be pénzeket. De vannak olyan cégek, amelyek erős gerincűek maradtak, példának az RTL-csoportot hozta fel, amely nem adta a magyarországi televízióját Orbán embereinek, és továbbra is kritikusan tudósít a kormányról.
Ha Kelet-Európától elvonják a pénzeket, az Németországnak árthat – írja a baloldali Spiegel Online. A Brexit miatt spórolni kell, és azt tervezik, hogy a menekültkérdésben együtt nem működő országokat pénzmegvonással sújtják.
Fogatlan oroszlán lehet az EU
Az EU-költségvetés harmada, mintegy 50 milliárd euró ugyanis a fejletlenebb területek felzárkóztatására megy el jelenleg. Ebből azonban az Európai Bizottság számításai szerint jelentős összeg, a 70 százaléka is visszakerül a német iparhoz megrendelések formájában.
Erős exportja miatt Németország az EU belső piacán a kereskedelem legnagyobb haszonélvezője. Így ha Kelet-Európa felé elzárják a pénzcsapot, azzal a németek saját maguknak árthatnak. Ennek ellenére eldöntöttként kezelik, hogy az EU a jogállamiság megtartásától teszi függővé a fejlesztési pénzeket – írják. Ha mégsem így lesz, az EU-ból fogatlan oroszlánt, nevetség tárgyát csinálhatnak az európai populisták körében.
Három másik verzió
A Spiegel szerint azonban nincs eldöntve semmi, olyan variációk is vannak még, amelyek a támogatások általános csökkentését tartalmazzák. Az egyik szerint maradna a 350 milliárd euró hét év alatt, de célirányosabban költenék el. A második szerint csak olyan régiókat támogatnának, ahol az egy főre jutó GDP az EU-átlag 75 százaléka alatt van. Ezzel a támogatások közel negyedét, 95 milliárdot lehetne megspórolni.
A harmadik alapján pedig nem a régióknak, hanem az országoknak adnák a pénzt, azoknak, amelyek GDP-je az átlag 90 százaléka alatt van. Így 124 milliárddal is csökkenthetőek lennének a kiadások.
Csavar a történetben
A második és a harmadik variációval sok nyugat-európai terület elveszítené az eddigi támogatásokat, a pénz fokozottabban Kelet-Európába áramolna. Ez a nyugat-európai “jobboldali populistákat” erősítené. Németország már a második verzióban sem kapna egy fillért sem, ami főleg a volt NDK területét érintené rosszul.
Ám el van a második verzióban bújtatva egy csavar: Kelet-Európa olyan gyorsan fejlődik a nyugati területekhez képest, hogy lehet, nemsokára nem is lesz jogosult a fejlesztési pénzekre. Lengyelország, amely régen csak az EU-átlag 50 százalékát hozta az egy főre jutó GDP-ben, szerintük már 75 százalék felett van. (Magyarország a lap grafikáiból ítélve Lengyelországhoz nagyon hasonló helyzetben lehet.) Így eleshetnek a támogatásoktól, de nem mondhatják majd, hogy büntetés volt – írja a lap.
Ha van rajta, ha nincs rajta sapka
Összefoglalva: van rá esély, hogy ha bevezetik a “jogállamiság-függő” támogatási rendszert, akkor azért esik el Magyarország pénzektől. Ha pedig nem, akkor azért, mert már – Lengyelországgal, Csehországgal együtt – túl fejlettnek minősül, hogy támogatást kapjon.
A Deutschlandfunk emlékeztetett arra, hogy Angela Merkel német kancellár nemrég azt mondta: a strukturális területi támogatások elosztásánál a jövőben azt is figyelembe kéne venni, hogy az adott régió vagy önkormányzat mennyire együttműködő a menekültprobléma kezelésében.
Tényleg olyan rossz hely Németország, Svédország? A menekültválság kezdete óta is sok tízezer magyar vándorolt ki, a lábával szavazott - írtunk tegnap.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
