A világ tőzsdei cégeinek gyorsjelentéseiben a korábbinál sokkal többet szerepel az a szó, hogy „geopolitika” – kezdi a napokban megjelent új világgazdasági helyzet elemzését a Bloomberg. Ez a Coca-Colától kezdve a Teslán át a BalckRockig minden komolyan vehető vállalatra igaz. A geopolitika szó tizenkétezerszer fordult elő a gyorsjelentésekben 2023-ban, ami háromszor több a két évvel ezelőtti gyakoriságnál.
A számok is azt mutatják, hogy a több mint egy évtizede elhangzó figyelmeztetések után valóban eljott a fordulat ideje. Legalábbis úgy néz ki, vége a globalizáció mindent elsöprő korszakának, amit az ezredforduló előtti és utáni évtizedben lehetett tapasztalni.
A háború megosztotta a cégeket
A nyugati multinacionális vállalatok, amelyek évtizedeken át csak azzal törődtek, hogy miként növelhetnék profitjukat tevékenységük minél optimálisabb elosztásával a világon, egyre inkább olyan országokat választanak befektetési célpontjuknak, amelyek jó viszonyt ápolnak saját államukkal.
A Bloomberg Economics elemzése szerint a közvetlen tőkebefektetések jól láthatóan aszerint határolódnak el, hogy mely országok ítélték el Oroszország Ukrajna elleni agresszióját az ENSZ szavazásán, illetve melyek tartózkodtak ettől. A 2022-ben zöldmezős beruházásokba áramlott 1200 milliárd dollár - azaz 438 billió forint - közvetlen működőtőke-befektetésből (FDI) 180 milliárd dollár - közel 66 billió forint - oszlott el e határvonal mentén, azaz ekkora összegű beruházás került át az orosz agrresziót elítélő országokhoz.
A szavazáson tartózkodó országok az elmúlt két évben a globális FDI átlag 15 százalékát kapták, szemben a 2019-et megelőző évtized 30 százalékos átlagával. Kína részesedése beleértve ebbe Hongkongot is két százalékra esett a 2010-2019-es 11 százalékról, Oroszországé nullára. A legtöbb FDI az Egyesült Államokban és a világ leggazdagabb országaiban (G7) kötött ki.
Nagy ára lenne egy új hidegháborúnak
A Nemzetközi Valutalap közgazdászai kiszámolták, milyen költsége lenne, ha a világgazdaság a hidegháborúhoz hasonlóan mereven elhatárolódó blokkokra oszlana. A globalizáció előnyeinek teljes feladásával járó forgatókönyv megvalósulása hosszabb távon hét százalékkal csökkentené a világgazdaság GDP-jént. Ez olyan lenne, mintha eltűnne Franciaország és Németország gazdasági teljesítménye együttvéve.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szakértőinek számítása szerint az ENSZ-határozat mentén szétoszló országok között folyó kereskedelem 4-6 százalékkal lassabban nő az ukrajnai háború kitörése óta. Ugyanakkor a szétválás nem kiegyensúlyozott és nem olyan merev, mint a hidegháború idején. Az orosz agressziót elítélő országok magva, leegyszerűsítve a nyugati országok adják a világgazdaság termelésének több mint kétharmadát. A másik oldal legfőbb állama, Kína gazdaságának lassulásával kénytelen szembe nézni, ami mélyebb okok – az Egyesült Államok és Kína közötti szembenállás és a népesség elöregedése – miatt hosszabb távú probléma lehet.
Kockázatos játék
Ugyanakkor az új vasfüggöny inkább egy vasháló. A világ országainak gazdaságai mélyebben függenek egymástól, mint a második világháború után. A kialakuló új blokkok vállalatai kölcsönösen meg akarják tartani értékesítési piacaikat a másik oldalon és nem tudják teljesen függetleníteni magukat az onnan érkező beszállításoktól.
Ezzel együtt a számok makacs dolgok, és ezek azt mutatják, hogy aki leragadt az egy-két évtizeddel ezelőtti gondolkodásnál a „világ folyásáról”, az rosszul fog járni. Aki azt hiszi, hogy a globalizáció összemossa a világ elkülönülő részeit, és szabadon lehet hajózni a világgazdaság tengerén, a vesztesek oldalára kerülhet. Aki nem választ oldalt vagy nem jól választ oldalt a kialakuló langyos gazdasági háborúban, az pórul járhat.
Elég kiemelni az adatok közül a Nomura pénzügyi szolgáltató cég megállapítását. E szerint Kína részesedése mintegy „házon belül”, azaz az ázsiai exportban két évtizede nem látott tempóban veszít a súlyából. Ennek oka, hogy az ország cégeinek vásárolói diverzifikálják beszállítói láncaikat. A folyamat nyertes oldalán Mexikó áll, amely nemrégiben átvette Kínától az USA legnagyobb kereskedelmi partnerének helyét.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 6,30 pontos nyitás után tovább csökkent szerdán délelőtt. 
