|
A Központi Statisztikai Hivatal legfisebb adatai szerint a foglalkoztatottak létszáma 3,5 százalékkal magasabb, 4 millió 262 ezer fő volt. Az összességében 145 ezer fős növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac 98 ezer fővel járult hozzá, a közfoglalkoztatottak köre 32 ezer fővel bővült, miközben külföldi telephelyen 15 ezer fővel dolgoztak többen.
4 milliónál többen dolgoznak
A foglalkoztatottak közül 4 millió 225 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,6 százalékponttal, 65,1 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 4 százalékkal, 2 millió 293 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 3,2 százalékponttal, 71,5 százalékra nőtt. A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma 2,7 százalékkal, 1 millió 932 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal, 58,8 százalékra javult.
A 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 290 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,9 százalékponttal, 26,8 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves, valamint az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,5 százalékponttal, 81 százalékra, utóbbiaké 4,9 százalékponttal, 47,9 százalékra.
ŸA 20–64 éves korcsoport esetében a foglalkoztatási ráta 2,7 százalékponttal, 70 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 77, a nőknél 63,2 százalék
|
A foglalkoztatottság korcsoportok szerinti alakulása a 15–64 évesek körében, 2016. január–március |
||||
|
Korcsoport, éves |
Létszám |
Foglalkoztatási ráta |
||
|
ezer fő |
változás, ezer főa) |
% |
változás, százalékpont |
|
|
15–24 |
289,7 |
25,4 |
26,8 |
2,9 |
|
25–54 |
3 283,4 |
56,5 |
81,0 |
1,5 |
|
55–64 |
651,4 |
56,2 |
47,9 |
4,9 |
|
Összesen |
4 224,6 |
138,1 |
65,1 |
2,6 |
|
Ebből: 20–64 |
4 201,6 |
131,3 |
70,0 |
2,7 |
ŸA foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben – egyaránt 3,4 százalékponttal – Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön. A foglalkoztatási ráta Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (69,5%), Észak-Alföldön a legalacsonyabb (59,4%).
Hány embernek nincs munkája?
Január–márciusban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 75 ezer fővel, 273 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,8 százalékponttal, 6 százalékra csökkent.
A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 39 ezer fővel, 147 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,8 százalékponttal, 6,0 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 36 ezer fővel, 126 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,8 százalékponttal, 6,1 százalékra mérséklődött.
|
A munkanélküliség korcsoportok szerinti alakulása a 15–64 évesek körében, 2016. január–március |
||||
|
Korcsoport, éves |
Létszám |
Munkanélküliségi ráta |
||
|
ezer fő |
változás, ezer fő |
% |
változás, százalékpont |
|
|
15–24 |
47,9 |
–15,8 |
14,2 |
–5,2 |
|
25–54 |
186,6 |
–52,2 |
5,4 |
–1,5 |
|
55–64 |
37,8 |
–6,8 |
5,5 |
–1,5 |
|
Összesen |
272,3 |
–74,8 |
6,1 |
–1,8 |
A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 5,2 százalékponttal, 14,2 százalékra csökkent, de majdnem minden hatodik munkanélküli továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája azonos mértékben, 1,5 százalékponttal mérséklődött, előbbieké 5,4 százalékra, utóbbiaké 5,5 százalékra.
A munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap; a munkanélküliek 48,9 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.
A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében minden régióban mérséklődött. Észak-Magyarországon, – 3,9 százalékponttal – 6,9 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. A ráta Nyugat-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 3,2, míg Észak-Alföldet ennek több mint háromszorosa, 10,7 százalékos mutató jellemezte.
Azért nem kell még a pénzváltóhoz rohannia! 
