William Laj (vagy más néven Laj Csing-te), Tajvan frissen megválasztott elnöke nehéz négy év előtt áll a Reuters cikke szerint.
A szavazatok kevesebb, mint felével megválasztott függetlenségpárti államfő pártja, a Demokratikus Haladó Párt (DPP), kisebbségbe szorult a parlamentben, miközben Kína hivatalosan lényegében nem ismeri el a győzelmét.
A pekingi propaganda azzal indított a szavazás után, hogy a tajvaniak többsége Laj ellen szavazott, hiszen nem kapta meg a voksok felét. Így is lehet értelmezni a végeredményt egy olyan országban, amely nem éppen arról is ismert, hogy a vezetésnek nem sok köze van a demokráciáról. A pekingi propaganda azt is hozzátette, hogy a DPP nem a tajvaniak többségének véleményét képviseli. Lajt egyelőre nem vették újra a célkeresztbe, igaz korábban ismétlődően veszedelmes szeparatistának minősítették.
A párt berkein belül erősen aggódnak a parlamenti többség elvesztése miatt olyan időkben, amikor a kínai szárazföldön hatalmon lévő elit minden vágya, hogy maga alá gyűrje a szerencsétlen szigetországot. Az ellenzék várhatóan újra benyújtja azt a törvényjavaslatot, amely a Kínával folytatandó szolgáltatáskereskedelemről szól. Ezt egy évtizeddel ezelőtt zárták le, miután tömegtüntetések indultak az elfogadása ellen.
A DPP és Laj álláspontja szerint Tajvan jövőjéről csak a tajvaniak dönthetnek. Peking visszautasította Lai tárgyalási ajánlatát és egy ismert keményvonalas újságírón keresztül nyilvánosságra hozta, mit gondol erről. Az illető a közösségi médiában megjelent posztjában azt írta, irreleváns mit gondolnak a szigeten élők. A kínaiak közösen fognak dönteni és a szárazföldön élő 1,4 milliárd ember több mint Tajvan 23 millió lakója. A sziget végső soron vissza fog kerül az anyaország karjaiba vagy – más nézőpontból nézve – karmai közé.
Tajvani politikatudósok értékelése szerint a szárazföldi kínaiak orosz típusú erőszakoskodása a szigeten élő társaikkal szemben annyi eredményt ért el eddig, hogy a következetesen függetlenségpárti DPP elvesztette parlamenti többségét.
Az amerikai Kongresszus kijelölte az amerikai katonai erők európai és dél-koreai létszámának alsó határát 2026-ra. 
