Három éve maradt a világnak, hogy rendbe tegye a gazdaságot

AZ IMF kormányzótanácsa szerint a 17 országot tömörítő euróövezet országainak meg kell fékezniük az adósságállományukat, biztosítaniuk kell bankrendszerük stabilitását és merész strukturális reformokat kell végrehajtaniuk. A kormányzótanács tanácsadó testülete, a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (IMFC) elnöke, Tharman Sanmugaratnam szingapúri pénzügyminiszter kijelentette: kulcsfontosságú, hogy a fejlett világ, amennyire csak lehet, két-három éven belül visszatérjen a "normális" gazdasági növekedéshez, különben a pénzügyek fenntarthatósága ellehetetlenül.

Pénzügyi és strukturális reformokra van szükség

Fotó: IMF

Az IMFC elnöke szerint - noha az IMF háromnapos, tavaszi ülése alkalmából a világ pénzügyminiszterei és jegybankelnökei elsősorban Európára összpontosítottak - nemcsak az "öreg kontinensen", hanem az Egyesült Államokban és a nemzetközi gazdaság gyakorlatilag minden szereplője esetében szükség van pénzügyi és strukturális reformra is.

A tanácskozáson a fejlett országok pénzügyi vezetői a világgazdasági stabilitás kockáztatása ügyében egymáshoz intéztek szemrehányásokat. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter a tanácskozáson elmondta, hogy a válságra adott válasz következő fázisának sikere Európa azon készségétől és képességétől függ, hogy az Európai Központ Bankkal együtt alkalmazza eszközeit rugalmasan és agresszíven, támogatva az országokat reformjaik végrehajtásában.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint az Egyesült Államoknak, de különösen Japánnak is rendeznie kell költségvetését és adósságát. Wolfgang Schäuble kiemelte: "jelentős előrehaladást" sikerült elérni Európában a deficitcsökkentés terén, de "a válság még mindig fenyegeti a pénzintézetek likviditását és fizetőképességét, illetve egyes országok stabilitását". "Ezért van szükségünk hihető fiskális kiigazítási programra. Még a stabil pénzügyi helyzet felé tartó országok sem bocsátkozhatnak kalandokba" - mutatott rá a német pénzügyminiszter.

1000 milliárd dollárra emelték a válság kezelő alapot

A világ legjelentősebb fejlett és feltörekvő gazdaságait tömörítő G20 országcsoport pénzügyminisztereinek és jegybank-elnökeinek pénteken elfogadott, több mint 430 milliárd dolláros új felajánlásával az eddigi több mint duplájára nő az IMF válságkezelő pénzügyi alapja. A BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) még nem hozták nyilvánosságra, hogy ehhez mennyivel járulnak hozzá, de egy IMF-dokumentum szerint további 72 milliárd dollárról lehet szó.

Az Egyesült Államok ezúttal ugyan nem ajánlott fel újabb pénzt az IMF-nek, de Timothy Geithner hangsúlyozta: Washington továbbra is támogatja a nemzetközi pénzpiacok zavartalan működését, egyebek között az Európai Központi Bankkal folytatott devizacsere ügyletekkel. Ezzel az európai bankrendszer likviditáshiányának feloldása érdekében a jegybanki dollár-devizacsere (swap) eszközök kiterjesztéséről hozott Fed-döntésre utalt. Az amerikai pénzügyminiszter sürgette, hogy Európa, a korábbi ígéreteivel összhangban, a nyolc igazgatói mandátumából kettőt engedjen át a fejlődő országoknak az IMF 24 tagú igazgatótanácsában.

Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója azt hangoztatta, hogy reményei szerint a valutaalap megnövekedett forrásai hozzájárulnak majd a gazdasági stabilitás növeléséhez, s ez lehetőséget nyújt a kormányok számára a szükséges reformok végrehajtásához. Ezzel az összeggel az IMF hitelnyújtó kapacitása, amellyel meg tudja óvni a világgazdaságot az eurózóna hatásaitól, összességében ezermilliárd dollár fölé nő - tette hozzá.

Hitelválság fenyegeti Kelet-Európát

Philippe Le Houerou, a Világbank Európáért és Közép-Ázsiáért felelős alelnöke szerint a sérülékeny és a hitelezés csökkentésére hajló nyugat-európai bankrendszertől való függősége miatt a kelet-európai és a közép-ázsiai térséget hitelválság fenyegeti. Mint mondta, a recesszió a Világbank régiói közül Európát és Közép-Ázsiát sújtotta a legkeményebben és a gazdaság élénkülése itt gyengébb volt, mint más térségekben és a fellendülés üteme itt idén az euróövezet negatív növekedési kilátásai miatt lelassul.

Az IMF és a Világbank ülésével párhuzamosan Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter eszmecserét folytatott David Liptonnal, az IMF vezérigazgató-helyettesével és Reza Moghadammal, a valutaalap európai főosztályának igazgatójával. Az IMF tavaszi rendezvényének apropóján Washingtonban egyeztetett Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Fellegi Tamás, az IMF/EU tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter is.

A Nemzetgazdasági Minisztériumot Matolcsy György mellett Pleschinger Gyula államtitkár és Nátrán Roland helyettes államtitkár képviselte a két nemzetközi szervezet tavaszi ülésén. A magyar jegybankot Simor András mellett Karvalits Ferenc alelnök is képviselte.